Az emléktábla az egykori zsidó zsinagóga épségben maradt falán, a mai József Attila Általános Iskola Mártírok utcai homlokzatán kapott helyet. Az emlékhely jelentős felújításon esett át az önkormányzat támogatásával, hogy méltó emléket állíthasson a holokauszt kiskunfélegyházi áldozatainak.

„Régi adósságát törleszti a város a mai fájdalmas megemlékezéssel. Városunk azon polgáraira gondolunk, akik Kiskunfélegyháza történelmének egyik legszörnyűbb időszakának áldozatai lettek” – hangzottak el Vargáné Rácz Judit köszöntő szavai.

Az 1850-ben Albertirsáról érkező izraelita családok rövid időn belül beilleszkedtek a dinamikusan fejlődő mezővárosi társadalomba, és jelentős szerepet vállaltak a város gyarapodásában. A boldog békeidőket azonban a történelem kegyetlensége szakította szét: Félegyháza zsidó lakosságát elhurcolták, rájuk emlékezünk most – mondta beszédében Csányi József polgármester.

Az emlékműsor részeként Hevér Réka, a Móra Ferenc Gimnázium tanulója olvasta fel dr. Kelemen Lászlóné Gampel Ilona szívszorító emlékezését a vasútállomásra menetelő zsidókról.

Az auschwitzi haláltáborból haza nem térők számára már 1948 novemberében emléktáblát állítottak a mártírok emlékházában. Az akkori avatáson elhangzott beszédet Berger Márton háziorvos, a túlélő zsidó közösség vezetője mondta el. Szavait a mostani ünnepségen dr. Nagy István, a Móra Ferenc Gimnázium tanára idézte fel:

„Hol vannak a szavak, melyek kifejezhetnék érzéseimet és gondolataimat, melyek a lelki gyötrődés lázában fogantak és nyugtalanok, rapszodikusak, mint a lázálom a maga emlékképeivel: a Gestapoval, gettóval, a megaláztatás különböző fázisaival, a gyermeket és egymást féltés leírhatatlan érzéseivel, az egymástól való könyörtelen elszakítás gyötrelmeivel, a vagonnal, s a többivel. Ezek az emlékképek itt élnek kitörölhetetlenül a lelkünkben, amíg élünk.”

Az emlékműsor részeként Radnóti Miklós Erőltetett menet című versét Fekete Zoltán, a Móra Ferenc Gimnázium tanára adta elő, zongorán kísérte Fekete Lilla.

Az emléktáblákat Csányi József polgármester és prof. dr. Róna Tamás főrabbi, a Magyarhoni Zsidó Imaegylet elnöke leplezték le, amelyek igazságtalanul meghurcolt embertársainkra emlékeztetnek. A leleplezés pillanataiban Szeriné Bíró Ágnes hegedűjátékában felcsendült a Schindler listája című film zenéjének részlete, amelyet Pusker Imre kísért zongorán.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a térség országgyűlési képviselője, valamint Lenkei Róbert, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés tagja, Lezsák Sándor választókerületi kabinetfőnöke tiszteletük jeléül megkoszorúzták az újonnan felavatott emléktáblát. Kiskunfélegyháza város mai vezetősége nevében Csányi József polgármester és Rosta Ferenc alpolgármester helyezték el az emlékezés koszorúját.

A Félegyházán működő egyházak és felekezetek vezetői külön-külön megáldották a zsidó emléktáblát. A katolikus egyház képviseletében Geszler Péter plébános, a református egyház részéről Hatvani Zsófia lelkész, az evangélikus közösség nevében Kis János lelkész, a Miasszonyunkról elnevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulatának képviseletében Anna nővér, valamint a baptista egyház részéről Andrássi Loránd lelkész mondtak imát.

Prof. dr. Róna Tamás, a ZSIMA elnöke és a rabbi testület vezetője képviselte a zsidóságot az ünnepségen. Beszédében a szentírás szavait idézte: „Mert a mélységből kiáltok hozzád, Világ Alkotója...”, valamint utalt a magyar himnusz soraira is: „Bújt az üldözött s felé kard nyúl barlangjában, szerte nézett s nem lelé honját a hazában...”

A rabbi így zárta gondolatait: „Ne felejtsük el, hogy a hétköznapok hősei azok, akik a közös szentírás szavait szeretettel hordozzák, és ezáltal egy-egy nehéz pillanatban is utat tudunk találni testvérünk testéhez és szívéhez.”

Fotó: Ujvári Sándor