Pedig az előrejelzések szerint egyre nagyobb szükség lesz az idősebb munkavállalókra is és egyre tovább maradhatunk aktívak. A jelentkezésnél mégis komoly hátrány lehet az életkor, és a tapasztalat sem feltétlenül jelent előnyt.

A cégek milliókat költenek munkáltatói márkaépítésre, hogy magukhoz csábítsák a fiatal, tehetséges munkavállalókat. A fiatalokért komoly harc folyik, a negyven felettieknek pedig már nehéz elhelyezkedni, az ötven pluszosoknak pedig még kilátástalanabb a helyzete, mondta Bartos Mariann karrier-tanácsadó a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Dencső Blanka, a profession.hu üzletfejlesztési és elemzési vezetője azt tapasztalja, hogy az álláskeresők között nagyon sokan vannak a több mint három év gyakorlattal rendelkezők, a hirdetésekben az elvárt munkatapasztalat azonban maximum 1-3 év. A cégek azt feltételezik ugyanis, ha magas iskolai végzettséggel és több éves tapasztalattal rendelkezik a jelentkező, az a bérelvárásokban is meg fog mutatkozni.

A statisztikák szerint a negyven felettiek körülbelül nyolcvan százaléka foglalkoztatott, az ötven felettieknek azonban már csak 59 százaléka. Ráadásul sokszor a többdiplomás, nyelvismerettel, vagy akár vezetői gyakorlattal rendelkezők nem találnak állást.

Meg kell tanulnia az álláskeresési technikákat

A szakember szerint az is jellemző, hogy a 45 év fölötti korosztály az online álláskeresést nem tartja elég diszkrétnek, az adatvédelemmel kapcsolatban több fenntartásuk van, és jobban preferálják az offline módszereket, vagy az ismerősökön, barátokon keresztüli álláskeresést. Az is tény, hogy a középkorúak kevésbé tudják eladni magukat, kevesebb az önbizalmuk, nehezebben tudják elmondani az eddig elért eredményeiket.

Míg az Y és a Z generáció 2-3 évet tölt el egy munkahelyen, majd továbblépnek, a középkorú vagy idősebb munkavállalókra az a jellemző, hogy ritkábban váltanak munkahelyet, így ebben is kevesebb a tapasztalatuk.

A szakember hangsúlyozta: a 40 feletti korosztálynak is meg kell tanulnia az álláskeresési technikákat, az önéletrajzírást, azt, hogy mit mondjon el magáról egy telefonos vagy egy személyes interjú során. Dencső Blanka azt tanácsolja az álláskeresőknek, hogy tekintsenek magukra úgy, mint egy árucikkre, tudják megfogalmazni, miben jók, mik az erősségeik, a motivációs levélben pedig térjenek ki arra, hogy az utóbbi időben miket tanultak, mennyire nyitottak az új ismeretekre, feladatokra, mennyire terhelhetők. A munkáltatók ugyanis azért tartanak a negyven felettiektől, mert azt tartják róluk, hogy már nem szívesen tanulnak és nem elég dinamikusak.

Dencső Blanka hangsúlyozta: folyamatosan figyelni kell a munkaerőpiac változását, követni, hogy milyen szaktudások lesznek értékesek a következő években, milyen plusz tudásokra kell szert tenni annak érdekében, hogy valaki megmaradhasson egy cégnél.

Javulnak a statisztikák

Kiss Gergely piackutató arról beszélt a műsorban, hogy a makro-statisztikák szerint 2011 óta minden foglalkoztatottsági mutató jelentősen javul, a célkitűzések pedig arról szólnak, hogy 2020-ig a 20 és 64 év közöttiek 75 százaléka legyen állásban. A férfiaknál már most 76 százalék ez az arány, a nőknél 2015 végén 60,9 százalék volt a foglalkoztatottság.

Kiss Gergely problémaként említette, hogy Magyarországon nagyon kevés a részmunkaidős állás, pedig vannak olyan feladatkörök, amelyeket négy vagy hat órában is el lehet végezni, s ez megoldást jelentene a családanyák számára.

Kiss Gergely a negyven feletti korosztálynak azt tanácsolta, hogy sajátítsák el a digitális világhoz kapcsolódó készségeket, tudják kezelni az excelt, a wordöt, legyenek képesek elkészíteni egy prezentációt, és tanuljanak meg legalább egy nyelvet.

A szakemberek szerint az elkötelezettség, a motiváció, a gyors tanulás képessége, a pozitív hozzáállás elengedhetetlen – aki ezekkel rendelkezik, sokkal jobb eséllyel indul, hogy megszerezzen egy állást.