De ez a képzet csalóka - lássuk, miért.

A közelmúltban publikált tanulmányok azt mutatják, hogy a gyerekek az iskolai év során fogynak, nyáron pedig híznak, mert a menzai étkeztetést felváltja a nagymama sokkal finomabb főztje, a cukros italok fokozott fogyasztása, valamint az aktivitás, a pihenés ésalvásarányai is átalakulnak. Lehetséges, hogy a felnőtteknél is hasonló változások okozhatják a nyári súlygyarapodást.

Bizonyított, hogy nyáron az emberek kevesebbet alszanak a hosszabb ideig tartó nappali fény és a megemelkedett hőmérséklet miatt, amelyek akadályozzák a kényelmes pihenést. Az alváshiány pedig növeli a kortizol termelését. Ez a stresszhormon fokozza a cukor iránti sóvárgást, ösztönzi a zsír eltárolását és az általános súlygyarapodást. A folyamat célja, hogy felkészítse a szervezetet a "megküzdésre". Az emberek többsége a szabadsága előtt fáradt, ideges, amit fokoz a tudatalattijukban motoszkáló gondolat, hogy csak egy keveset kell kibírniuk a lazításig. Ráadásul sokan hajlamosak a jó megjelenés érdekében diétába fogni a szabadság előtti stresszes időszakban, ami további terheket ró a szervezetre. Mindezen tényezők aztán jól előkészítik a hízást, mert a szabadság alatt aztán nem tagadunk meg magunktól semmit, legyen szó akár koktélokról, sörökről, cukros italokról, édességekről és más kalóriadús fogásokról.

Készületlenül ér a biológiai válasz
Nem csoda, ha a dietetikusok és fitneszszakemberek a nyári súlygyarapodást gyakran egyszerűen a vakáció előtti próbálkozásokra adott biológiai válasznak tekintik. A szervezetnek megvan a maga gyarapodás-csökkenés ciklusa, amelyet az extrémebb étrend összetömöríthet. Tehát a nyaralás előtti intenzív koplalás valószínűleg maga után fogja vonni a hízást.

A nyári jojó-effektus azzal indul, hogy az emberek a szezon elején próbálnak meg lefogyni ahelyett, hogy egész évben fokozatosan adnák le a dekákat. Ez pedig az anyagcseréjüket számos módon kimeríti. A kalóriahiány lassítja a termogenezist - azt a folyamatot, amely során a szervezet hőtermelésre, a táplálék megemésztésére használja a kalóriákat, közben pedig zsírt éget el. De növeli az általános fáradtságot is, ami elriaszt a testmozgástól. Az extrém étrend az izmok leépüléshez is vezet, ami azt jelenti, hogy a szervezet mind a fizikai aktivitás, mind a pihenés során kevesebb kalóriát éget el. Egyes tápanyagok megvonása pedig tovább rontja az alvást, ami szintén meglátszik az anyagcserén. A vakációzók aztán ebben az állapotukban megérkeznek a grillpartikra és a strandbüfékhez, ahol valóságos vihart keltenek a szervezetükben a bevitt rengeteg kalóriával, amelyet az igyekszik is eltárolni, hiszen a kevesebb kalória- és tápanyagbevitelből azt érzékelte, hogy cudar világ fog következni. Ezért is készült a "megküzdésre".

Míg a kellemesen meleg hőmérséklet ösztönzi a fizikai tevékenységeket, az igazán forró napok éppen ellentétes hatást gyakorolnak. Inkább mindenki otthon vagy a napernyő alatt üldögél, és csak a legelszántabbak tréningeznek. Az American College of Sports Medicine a szabadtéri edzéstől való tartózkodást javasolja, ha 32 Celsius-foknál melegebb van, és ez vonatkozik mindenkire, aki tartósan dolgozik - írja a fatherly.com. Sportversenyeket és egyéb kültéri tevékenységeket pedig nem szabad 28 foknál melegebb időben tartani. Ha pedig a páratartalom is magas, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az erős fizikai igénybevétel biztonságos. Ezért a strandon szokásos röplabdázás vagy kispályás foci intenzitása és időtartama is jól átgondolandó. A fogyasztói trendek adatai megerősítik, hogy miközben többen sportolnak nyáron szabadtéren, sokkal többen gurítanak le egy-egy sört vagy nyalnak el egy fagyit is, illetve csillapítják az éhségüket hotdoggal, hamburgerrel, lángossal és másféle hizlaló ételekkel.

A tavasz csodája
Persze ettől a téli súlygyarapodás még valóságos. Kutatások azt is kimutatták, hogy az ünnepi szezonban az emberek október és január között hajlamosak plusz kilókat felszedni, amit elősegít a fizikai aktivitást csökkentő és a kényelmes viselkedést támogató hideg időjárás. A hidegnek azonban hozzájárul a barna zsír égetéséhez is, ami más zsírok égetését is kiváltja, valamint a didergés is további kalóriákat éget.

De ha az emberek hajlamosak nyáron és télen is súlyt felszedni, akkor mindenki csak egyre hízik egész évben? Egyáltalán nem. A tavasz az az évszak, amely jobban kedvez az egészséges táplálkozásnak, a testmozgásnak és a fogyásnak, mint bármely más időszaka az évnek. A kutatások azt mutatják, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel gondolkodnak a fogyásról a téli és nyári hónapokban, de a tavaszi hónapok azok, amikor ténylegesen képesek is kivitelezni a terveket. Ilyenkor ugyanis átlagosan naponta 86 kalóriával kevesebbet fogyasztunk, mint ősszel, ráadásul nagyobb valószínűséggel mozgunk a szabadban, és hosszabb ideig is végzünk fizikai tevékenységet. Aki nyáron hízik, s nincs elég önbizalma vagy akaratereje a fogyás fegyelmezett évközbeni levezényléséhez, ezek szerint már csak a következő tavaszban reménykedhet.