Tíz közép- és kelet-európai, valamint balti országban vizsgálták a depresszió társadalmi helyzetét, a kutatás eredményeit pedig a Globsec Forum 2022 panelbeszélgetésén mutatták be. A tanulmány ajánlott intézkedéseket is megfogalmaz a depressziókezelés javítására. A kutatásban részt vevő szervezetek képviselői egy betegmemorandumot nyújtottak át a régió politikai döntéshozóinak, amelyben a depresszióval kapcsolatos – jelenleg erősen hiányos – ellátás minőségének javítását kérték tőlük.

Közép-Kelet-Európában és a Baltikumban több mint 2,4 millió ember szenved depresszióban. Bár önmagában már ez a szám is magas, a depresszióról gyakran nem beszélnek az érintettek, mivel változatlanul jelen van a társadalomban a mentális egészséggel kapcsolatos megbélyegzés. Helyi adatok szerint a legtöbb depressziós esetet még mindig nem kezelik.

A COVID-19 pszichológiai hatásai tovább rontottak a helyzeten, a szorongás és a depresszió globális előfordulási gyakorisága csak a világjárvány első évében 25 százalékkal nőtt. Valószínűsíthető, hogy ez a szám most még magasabb. A depresszió témája tehát az elmúlt években aktuálisabbá vált, mint valaha, ezért orvosok és tudósok világszerte "csendes pandémiának" nevezik.

Az ellátás elengedhetetlen fejlesztése

Közép- és Kelet-Európából, valamint a Baltikumból tíz, szakértőkből és kutatókból álló csoport elemezte a depresszióellátás helyzetét országukban, és a pozsonyi Globsec Forum keretében mutatták be a főbb kutatási eredményeiket. A tanulmány főbb megállapításai a következők.

Szükség van a mentális egészséggel kapcsolatos ellátás javítására. A legtöbb kelet-közép-európai és balti ország elmarad az uniós átlagtól az erre irányuló beruházások terén. Mind a szakmai kapacitásokat, mind a depresszió által leginkább veszélyeztetett emberek közösségi ellátását fejleszteni kell.

Elengedhetetlen az integrált ellátás létrehozása. Szükség van egy olyan betegközpontú rendszer felállítására, amely a depresszióban szenvedő embereket egész életük során támogatja. A mentálhigiénés és szociális segítő szolgáltatások integrációja az egészségügyi rendszerekbe növelheti a kezelési arányt és csökkentheti a betegséggel járó terheket is.

A betegek és családtagjaik hosszú távú stratégiát igényelnek. A depressziós betegek és családjaik ugyanolyan, stratégián alapuló ellátást érdemelnek, mint a rákos betegek.