Január 6.
Vízkereszt, avagy a háromkirályok napja
A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. Az egyház ekkor emlékezik meg Jézus megkereszteléséről és a napkeleti bölcsekről. Ekkortól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. Régen haza is hordták a szentelt vizet s meghintették vele a házat, az állatokat a gonosz szellemek ellen, de hittek a gyógyító hatásában is, szerintük minden betegségre jó volt, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is.
Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. "Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél". Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Újabb szokás szerint vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát.

Január 17. - Antal napja
(Remete) Szent Antal szerzetes volt, akit a háziállatok védszentjeként tiszteltek. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot, amelyet imádságokkal, ráolvasással próbálták gyógyítani. Sokan hittek abban, hogy az orbáncos betegről le lehet venni a tüzet, ha három, Antal nevű ember megáll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipadohányt, és a betegre fújja a füstöt. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiholással.

Január 18. - Piroska napja
Ehhez a naphoz időjárási jóslat fűződik: Ha Piroska napján fagy, 40 napig el nem hagy! Házasságjósló hiedelem is fűződik e naphoz: Azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

Január 20. - Sebestyén napja
Az íjászok védőszentjének, a vértanúhalált halt Sebestyén ünnepe. A középkorban segítő szentként tisztelték és hozzá fordultak az emberek oltalomért a pestisjárványok, jószágvészek idején.

Január 21. - Ágnes napja
Ezen a napon a várandós asszonyok sós vízben mosdottak, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek. Ehhez a naphoz is fűződik időjárási népszokás: „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince."

Január 22. - Vince napja
A szőlőtermelők e napon megfigyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz szőlőtermést. Máshol vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak s a kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését.

Január 25. - Pál napja
E napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, miszerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg és lett belőle Pál apostol. A néphit szerint ez a nap az időjárás-, termés- és haláljóslásra szolgál.
Időjárással kapcsolatos néphit: „Ha kisüt a nap és előjön a medve, még negyven napig lesz hideg."
Terméssel kapcsolatos néphit: „Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna."
Betegséggel és halállal kapcsolatos jósláskor ún. pálpogácsával tekintettek a jövőbe. Ilyenkor minden családtag számára pogácsát készítenek, melybe libatollat tűznek, s akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben. Az Alföldön ez a pogácsa lucapogácsa néven ismeretes.