Bármilyen adóval sújthat minket 2015. január 1-jétől bármelyik önkormányzat, gátat csupán az ott élők teherbíró képessége és egy-két törvényi korlátozás állíthat. Az Origo által megkérdezett településvezetők, talán az internetadó ötletéből is tanulva, nem terveznek újabb sarcokat.

Az Országgyűlés által elfogadott új adótörvény értelmében bővül a települési önkormányzatok adómegállapítási mozgástere, így a helyhatóságok 2015-től egy vagy több települési adót is bevezethetnek, ha azt törvény nem tiltja nekik.
Látszatmegoldás

A kistelepüléseken nincsen további lehetőség arra, hogy újabb adókat vessünk ki, és mi sem tervezünk új terheket – erről Dicső László, Alsómocsolád polgármestere beszélt az Origónak. A településvezető szerint ez az intézkedés csupán egy látszatmegoldás a finanszírozási helyzet javítására. Egy falu lakosai értelmes emberekből állnak, akik értelmes döntéseket hoznak – utalt Dicső arra, hogy nem tart attól, hogy értelmetlen adókat vezetnének be országszerte a polgármesterek.

Földadó jön?

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke úgy vélte, a törvény alapján gyakorlatilag csak egy ilyen adónem képzelhető el: a földadó. Schmidt Jenő szerint az önkormányzatok csak 20 hektár fölött vetnének ki hektáronként nagyjából 5 ezer forintot, de ezt is minden helyi önkormányzatnak végig kell gondolnia. A települési adónál semmilyen maximumot nem határozott meg a kormány.

„Nesze semmi, fogd meg jól”

Szabó Loránd úgy látja, hogy a kormányzat célja az volt ezzel a törvénnyel, hogy a finanszírozási helyzet romlását a helyi közösségekre hárítsa. Dombóvár független polgármestere a saját településén sem talált értelmes példát arra, hogy mit lehetne megadóztatni. Szerinte biztosan lesz egy-két vicces kedvű önkormányzat, amely teljesen értelmetlen adókat vezet be.

A Tolna megyei polgármester arról is beszélt, hogy ők a villanyoszlopok megadóztatásán gondolkoztak, de annak sem lett volna sok értelme, mivel körülbelül 500 ezer forint plusz bevétel keletkezett volna. A politikus azt nem tudja, hogy a kieső bevételeket hogyan tudják majd pótolni. Az egész intézkedés egy tipikus nesze semmit, fogd meg jól lépés volt a parlamenti többség részéről – zárta szavait.

Már 2011-ben felsejlettek a körvonalai

Már a 2011-es önkormányzati törvényben is voltak ennek a lépésnek teret adó alapelvek, hiszen azok kimondják, hogy a helyi közösség tagjai kötelesek „öngondoskodással” enyhíteni terheiket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához. – mondta a Napi Gazdaságnak az a törvénnyel kapcsolatban Orbán Balázs, a Századvég kutatási igazgatója. A működés ellentételezéseként kivetett helyi adók mellett Orbán Balázs projektjelleggel kivetett közterheket is el tud képzelni, ezek egy-egy konkrét fejlesztést szolgálnák.

Ez csak teória

Sok magyarországi térségben csupán teória az újabb adók kivetése, mivel olyan alacsony az életszínvonal, hogy úgysem tudnák befizetni a terheket – mondta az Origónak Gémesi György. Gödöllő polgármestere szerint a mostani közhangulatban amúgy sem túl bölcs döntés újabb adók bevezetésével terhelni a településeken élőket, mivel komoly ellenállás is kialakulhat. A politikus ezzel az internetadóra utalt, amelyet a kormányzat vissza is vont a széles tömegeket megmozgató tiltakozások után.

Úgy látja, csak abban az esetben vezetnek be újabb adókat a települések, ha arra valóban rákényszerülnek az egyre rosszabb finanszírozási környezetben. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke rámutatott arra, hogy a településektől elvették a teljes személyijövedelemadó-bevételt, míg a gépjárműadó 40 százaléka marad csak náluk. A jelenlegi helyzetben csupán a túlélés az egyetlen alternatíva a helyhatóságok számára – vélekedett Gémesi.