- négy javaslatot fogalmaztak meg a bringás szervezetek.

Nemrég egy 10 oldalas összefoglalót juttatott el a Magyar Kerékpárosklub és a Kerékpáros Miskolc Egyesület a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak. A szervezetek olyan javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek egyrészt biztonságosabbá tehetik a bringával járást, másrészt segíthetik a kerékpározás közlekedési rendszerbe illeszkedését.

Négy fő javaslatot nyújtottak be

Az egyik legfontosabb lépés a kötelező minimális oldaltávolság bevezetése lenne. Amennyiben egy gépjármű kerékpárost előzne, akkor településen belül kötelező lenne 1 méter távolságot tartani, míg településen kívül 1,5 métert – erről beszélt Halász Áron a Magyar Kerékpárosklub szóvivője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

A szervezetek második javaslatában szerepelne egy új jogi fogalom, a kerékpáros utca bevezetése. Ez egy olyan megoldás lenne, ami már Bécsben és Berlinben is bizonyított. Nevezetesen kijelölnének kisebb forgalmú utcákat, ahol a kerékpárosok előnyt élveznének az autósokkal szemben, például egy család, akár egymás mellett bringázva is el tudna jutni az iskolába.

Harmadik javaslatuk, hogy vizsgálják felül a kötelező kerékpárúthasználatot. Ezt azzal indokolják, hogy sok olyan kerékpárút van, ami régebben épült, de nem felel meg a követelményeknek. Ezért, ha a bringás út nem megfelelő, akkor a kerékpáros belátására lenne bízva, hogy a kerékpárutat használja vagy a főutat.

A kerékpárosklub negyedik javaslata a védtelen közlekedők védelme lenne. A bécsi egyezmény alapján javasolják fő szabályként beemelni a KRESZ elejébe, hogy jobban kelljen vigyázni arra, aki „gyengébb”, kiszolgáltatottabb közlekedési módszert használ.

Abelovszky Tamás, a BringaAkadémia programvezetője szerint a kerékpárosklub javaslatai támogathatóak, mert biztonságosabbá és sokszor egyszerűbbé tudnák tenni a kerékpáros közlekedést.

A javaslatok egy részével Pausz Ferenc, a GRSP Magyarország Egyesület (közeledésbiztonsági) ügyvezető igazgatója is egyetért. Pausz szerint fontos lenne, hogy a bringások vizsgát tegyenek KRESZ-ismeretekből, sőt már az iskolákban, vagy még korábban, akár az óvodában is el lehetne kezdeni a gyerekek közlekedésre nevelését.

Pausz Ferenc arról is beszélt, hogy az autósok és a bringások közötti örökös ellentét, mintha egy picit enyhült volna, de mégis, a mai napig előfordul az, hogy a kerékpárosok egy része úgy gondolja, jogai vannak, de kötelezettségei nincsenek – tette hozzá a GRSP ügyvezetője.

Óvodában kellene elkezdeni a közlekedésre nevelést

Abelovszky Tamás is a közlekedésre nevelés fontosságát hangsúlyozta. Szorgalmazza, hogy már óvodás korban kezdjék el megismertetni a gyerekeket a szabályokkal – emelte ki.

A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a Nemzeti alaptantervben szerepel a közlekedésre nevelés, de csupán évi három tanórában. Úgy vélik, hogy ez egyrészt kevés, másrészt nincsenek meg a megfelelő feltételek a gyerekek közlekedésre neveléséhez.

A tanárokat is fel kell készíteni

„A tanárokat is fel kell készíteni az oktatásra, hiszen sok tanárnak nincs jogosítványa, de sokan vannak olyanok is, akik rendelkeznek vezetői engedéllyel, de nem ismerik megfelelően a szabályokat” – nyilatkozta Abelovszky Tamás.