Nem is gondolnánk, mennyi érmét bocsát ki évről évre a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Kereken egy hónap múlva például Szent Márton születésének 1700. évfordulójára bocsátanak ki emlékérméket 10 és 2 ezer forintos névértéken. Ezekkel a pénzekkel akár fizethetnénk is, de nem igazán éri meg, mivel az értékük folyamatosan változik.

Minden évben számos különböző értékben ad ki érméket az MNB. Az emlékpénzek kibocsátása még 1948-ban kezdődött az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére megjelent ezüst érmével. Az emlékpénzek kibocsátása pedig 1968 óta vált rendszeressé. Az emlékpénzek névértékük erejéig törvényes fizetőeszköznek minősülnek- olvasható az MNB honlapján.

Azonban nem mindig járunk jól, ha "elpocsékoljuk" ezeket az érméket, ugyanis az évek alatt felértékelődhetnek. Akár már a kibocsátásuk pillanatában is többet érhetnek névértéküknél a gyűjtők körében.
Mikor jön a következő?

A 2016. évre tervezett emlékpénz-kibocsátási program szerint július elején jön a középkori magyar aranyforintok sorozat újabb elemeként Zsigmond aranyforintja. Készül belőle 2 000 darab - 50 ezer forintos névértéken és 5 000 darab - 2 ezer forintos névértéken. Míg az elsőnek az anyaga arany lesz, addig az utóbbi színesfémből készül majd.

Ezt követi a július 9-én Szent Márton születésének 1700. évfordulójának emlékére kibocsátott érme. Készül belőle 10 ezer forintos névértéken összesen 5 000 darab, amelynek az anyaga ezüst. De lesz belőle 10 000 darab, 2 ezer forintos névértékű is, amit színesfémből készítenek.

Mitől függ, mennyit érnek?

Az érmék későbbi érték- és árváltozása sok dologtól függ, például attól, hogy milyen az alapanyaguk, és az éppen mennyit ér a világpiacon. Ahogy az sem mindegy, a gyűjtők mennyire kapkodnak utána. Az apróhirdetős, vagy aukciós oldalakon például az eladó és a vevő egymás közötti alkujától függ az érme aktuális ára.

Például a 2003-ban összesen hatezer példányban kibocsátott Rákóczi szabadságharc 5 000 forint névértékű ezüst emlékérmét a 2003-as kibocsátáskor névértéken, azaz 5 000 forintért értékesítette a Pénzverő. Ma ez az érme 4 300 forintot ér az alapján, mennyi az ezüsttartalma. 2006-ban az utolsó, még készleten lévő selyemfényes változatokat a Pénzverő 8 000 forintos áron kínálta, a tükörfényes - már készletről kifogyott - érme utolsó eladási ára 9 000 forint volt.

Ugyanez az érme egy-egy darabja 2008-ban árverésen selyemfényű kivitelben 28 euróért, azaz 8 400 forint körüli összegért, tükörfényes kivitelben 50 euróért, azaz több mint 15 000 forintért kelt el. A 2012-es magyar érmekatalógus ezt az érmét selyemfényű változatban 10 000 forintra, tükörfényes kiadásban 20 000 forintra tartja.
Azaz az 5 000 forintos névértékű érme sokféle áron kelt el az évek során.
Nem mindegy, hogyan tároljuk az érméket

Ha arra adjuk a fejünket, hogy egy ilyen emlék érmét ajándékozunk valakinek esetleg egy esküvőre, egy keresztelőre, vagy a ballagásra, akkor ne felejtkezzünk el megfelelő tájékoztatást adni az érmék tárolásának szabályairól sem.
Annak érdekében, hogy megelőzzük az érmék állagának a romlását, az Magyar Pénzverő Zrt. az alábbi szabályokat betartását javasolja:

• Ne érjünk kézzel az érmék felületéhez (A pénzeket mindig a pereménél fogva tartsuk a kezünkben, mert az ujjnyomok zsírfoltot hagynak az érméken, amelyek így elvesztik az eredeti fényüket)
• Ne fényezzük és ne csúsztassuk az érméket (A fényezéssel vagy a csúsztatással apró karcokat ejthetünk az érmék felületén.)
• Ne ejtsük le (Egy ütődés nyomait lehetetlen eltüntetni.)
• Ne mossuk meg (Az érméket lehetőleg próbáljuk meg száraz környezetben tárolni, hogy a "patinásodást" (pára hatására kicsapódó zöld felületi korrózió) elkerüljük.)