A vonatkozó kormányrendelet szerint 57 ezer forintot kell fizetni egy közfoglalkoztatottnak havonta, ha 8 órás állásban dolgozik.

A jövő évre érvényes minimálbérnél (92 ezer forint) és a szakképzettséghez kötött garantált bérminimumnál (108 ezer forint) ez jóval alacsonyabb, így elvileg lehetséges, hogy a vállalkozások költségeik csökkentése céljából megfontolják a közmunkások alkalmazását. Kisebb-nagyobb vállalkozások már most is élnek ezzel, nemrégiben pedig a GYSEV Zrt. 50 közmunkás alkalmazását jelentette be. A közfoglalkoztatás azonban egyelőre az önkormányzatokon belül működik, jövőre azonban több cég is fontolóra veheti a váltást. „Piacgazdasági viszonyok között nem működőképes az, hogy a versenyszféra tömegesen alkalmazzon közfoglalkoztatottakat, és nem is lenne szerencsés, ha a gazdaság a nyílt munkaerőpiac helyett a közmunkára épülne” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc . A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára hozzátette: elsősorban a nagy állami beruházásoknál tudja elképzelni a közmunka jelentősebb alkalmazását, a munkaerőigények kiegészítéseként.

Dávid Ferenc hozzátette: veszélyeket rejt magában, ha a kiegészítő jelleg helyett egy cég az egyértelmű cserét választja. „Azok a vállalkozások, amelyek hagyományos minimálbéren foglalkoztatott dolgozókat bocsátanak el, és a helyükre közmunkásokat vesznek fel, azt kockáztatják, hogy egy munkaügyi ellenőrzésen nem rendezett munkaügyi kapcsolatot állapítanak meg. Ez esetben a bírságon túl azt is vállalják, hogy nem indulhatnak állami tendereken.

OrientPress Hírügynökség