Sokat tudhatnak rólunk a közzétett részletes adatok miatt, amelyeket többé-kevésbé önként osztunk meg magunkról és az ismerőseinkről, és így ezek a felületek sok barátunknál „jobban ismernek” bennünket.

Riasztóan kevés ember ébredt rá, hogy milyen könnyedén manipulálhatnak minket a közösségi médián keresztül olyan kifinomultsággal, amely virtuális bábjátékká tesz bennünket – írja a Birminghami Egyetem a honlapján.

Ez a fajta manipuláció két okból különbözik az érzelmeinkre ható reklámok technikáitól. Az egyik ok az, hogy ezek a felületek bensőséges tudással rendelkeznek arról, hogy mi kelti fel az érdeklődésünket. A másik a tudatalatti motiváció, amely egyáltalán a közösségi média használatára ösztönöz – társas lények vagyunk, mélyen gyökerező vággyal, hogy kedveltek és elfogadottak legyünk. Gyakran tudatában is vagyunk ennek a vágynak, de amit ennek érdekében teszünk, az ritkán észszerű.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi a gond azzal, hogy a közösségi oldalak befolyásolják az embereket? Egyéni szinten a manipuláció veszélye abban rejlik, hogy folyamatosan arra törekszünk, hogy újraértelmezzük magunkat. Ha történik velünk valami – akár jó, akár rossz – valamilyen módon el kell engedjük egy részét, és megtartanunk a többit. Amikor rádöbbenünk, hogy befolyásolva voltunk ebben a bizonytalan folyamatban, elárulva érezzük magunkat.

A demokratikus folyamatok révén a közösségimédia-felületek helyt adhatnak élénk politikai vitáknak is. A „Mi ő ellenük” logika az emberiség előtti időkre vezethető vissza. Egy olyan mészárlás, mint Krisztus szenvedése ma már élőben futna a közösségi médiában, és a civilizálatlanság is „hangosbeszélőt”, kamerát és nagyobb közönséget kapott, mint bármikor korábban.

Ha az emberiséget egy kevésbé civilizált, kevésbé toleráns irányba befolyásolja a közösségi háló, akkor itt az ideje elhagyni ezt az utat, és beszélgetést kezdeményezni idegenekkel.