Körülbelül félmillió magyar tanul, dolgozik, ill. él külföldön, zömmel Uniós tagállamokban, ezért fontos kérdés, hogy hol jogosultak egészségügyi ellátásra a kint tartózkodók.

Mondhatjuk úgy is, hogy ahány ház annyi szokás, hiszen az Európai Gazdasági Térség államaiban (az unió országain kívül ide soroljuk Izlandot, Svájcot, Norvégiát, Liechtensteint) az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos biztosítások rendkívül sokfélék.
Napjainkban eléggé elterjedt dolog, hogy a fiatalok külföldi egyetemeken tanulnak tovább, viszont jócskán zsebbenyúlós lesz a kint tartózkodásuk, ha közbejön egy ficam, vagy nátha és orvosi ellátást kell igénybe venniük.
Az Európai Bizottság a napokban közzétett egy új útmutatót, melyben elválasztja egymástól a szokásos és az ideiglenes tartózkodási helyet, valamint az egyszerű tartózkodás fogalmát. Ha az aktív réteget nézzük, ők ott jogosultak alapvetően ellátásra, ahol dolgoznak. Az inaktívaknál (tehát a nyugdíjasok, diákok) a szokásos tartózkodási hely a mérvadó.

Diákok esetében egy személy kizárólag egy tagállamban lehet biztosított. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól származó információk szerint az egészségügyi szolgáltatásra jogosult, külföldön tanuló magyar diákok, abban a tagállamban, ahol tanulmányaikat folytatják, magyarországi átmeneti tartózkodás esetén a külföldi biztosító által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával vehetnek igénybe a szükséges orvosi ellátásokat. Ha a diák nem rendelkezik biztosítással a külföldi tagállamban, de van bejelentett állandó lakhelye Magyarországon, akkor havi 6810 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetés után veheti igénybe az itthoni egészségügyi szolgáltatásokat. Ebben az esetben külföldön az orvosilag szükséges ellátásokat a magyar biztosító által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával veheti igénybe.

Más helyzetben vannak a külföldön dolgozó magyar állampolgárok, hiszen ők a munkavégzésük helye szerinti tagállamban szereznek jogosultságot teljes körű egészségügyi ellátásra. A TAJ-számmal rendelkező személy köteles a külföldi biztosításának megkötését és megszűnését is 15 napon belül bejelenteni a magyar egészségbiztosítónak. Mindez kötelező érvényű a külföldön tanuló magyar diákokra is. Ebben az esetben a szóban forgó TAJ-kártyát ideiglenesen érvénytelenítik, viszont függetlenül ettől a külföldön dolgozó magyarok Magyarországon is igénybe vehetik az egészségügyi ellátást.
Az ún. „ingázó” munkavállalók, akik nevükből eredően magyarországi lakhellyel rendelkeznek, de külföldre járnak át dolgozni, a külföldi biztosító által kiadott S1 jelzéssel ellátott dokumentummal teljeskörűen jogosultak a hazai egészségügyi ellátásra. S2-es jelzésű Európai Egészségbiztosítási Kártyát kaphat bárki átmeneti tartózkodáskor (pl. turisták), melyet a külföldi biztosító állít ki. Ezzel a dokumentummal vehető igénybe ingyenesen a szükséges orvosi ellátás.