Sajnos bejött a "jóslat": több gyógyszer is hiánycikké vált a patikákban. De vajon mit tehet az, aki betegsége kordában tartása érdekében épp egy olyan gyógyszert szed hosszú ideje, amely most elérhetetlenné vált?

Gyártási nehézségeket, szállítási fennakadásokat és alapanyaghiányt hozott a koronavírus-járvány a gyógyszeripar életében. Ezek miatt több készítmény is elérhetetlen lett - hol rövidebb, hol hosszabb időre -, egyes gyógyszerek viszont tartósan hiánycikké váltak a krízishelyzet alatt. A Pénzcentrum megvizsgálta, hogyan alakultak a termékhiányok a patikákban, és mennyit változott a helyzet tavaly óta.1

Nem mindegyik szer hiányát vesszük észre
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) adatbázisa alapján jelenleg 1323 gyógyszer szerepel a hiánylistán - ez az összes törzskönyvezett gyógyszerkészítmény csaknem 6 százaléka. Fontos tudni azonban, hogy ezen a listán olyan termékek is szerepelnek, amelyeket "csak papíron érint a hiány", a valóságban viszont más miatt kerültek be a hiánycikkek adatbázisába - például azért, mert az engedélyeztetés után végül sosem kerültek forgalomba. Egyes termékek pedig már több mint 10 éve szerepelnek ezen a listán, tehát ezeknek a hiányát sem veszi észre senki, hiszen a betegek ma már nem keresik ezeket a készítményeket a patikákban.

Vannak emellett olyan gyógyszerek is, amelyeknek hiánya azért nem okoz nagy gondot, mert könnyen helyettesíthetőek más gyártó ugyanolyan hatóanyagú készítményével. De az sem ritka, hogy csak egy bizonyos kiszerelés számít hiánycikknek, de kisebb vagy nagyobb mennyiségben attól még elérhető a keresett termék. Igazi problémáról akkor beszélhetünk, amikor egy olyan szer válik hiánycikké, amelyet nem lehet helyettesíteni, és esetleg közvetlen életveszélybe is kerülhet az a beteg, aki nem kapja meg a szükséges gyógyszert vagy dózist. A koronavírus-járvány idején pedig a lakosság jelentős részét érintő gyógyszerhiányok is felléptek hosszabb-rövidebb időre.

Csaknem 280 termék "tűnt el" a járvány óta
A hiánycikkeket felsoroló listán 279 olyan tételt is találhatunk, amely március 11-e, vagyis a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet kezdete óta hiánycikk vagy ezután válik előre láthatóan azzá. A Pénzcentrum beszámolója szerint a hiányzó termékek között szerepelnek például megfázásos tünetek ellen alkalmazandó forró italporok, nyugtatók, C-vitamin-készítmények, pezsgőtabletták, allergiagyógyszerek, fogamzásgátlók és fájdalomcsillapítók is. De például egy népszerű, allergia elleni orrspray-ről és egy szintén igen keresett, köhögés elleni szirupról is le kell mondanunk. Az is kiderült, hogy 42 termék hatóanyag- vagy más alapanyag-ellátási probléma miatt, 30 gyógyszer pedig a megnövekedett igény miatt vált hiánycikké. Szállítási vagy raktározási gondok 36 szert érintenek, 298 készítmény esetében pedig az akadozó gyártás a ludas.

Mit tehetünk, ha egy hiánycikket írt fel az orvos?
A problémát többféleképpen is orvosolhatjuk. Ha az adott gyógyszerből még nem fogytunk ki teljesen és várhatóan csak rövid ideig tart majd a készlethiány, akkor érdemes kivárni, mielőtt még új gyógyszerrel kezdenénk "kísérletezni". Ideiglenes hiány esetén jellemzően néhány nap vagy hét múlva ismét beszerezhetővé válnak a már megszokott, jól bevált termékek. Ha elérhető hivatalos helyettesítő az adott gyógyszer esetében, és az orvos nem tiltotta annak alkalmazását, akkor a felírt termék helyett kérhetjük a gyógyszerésztől a készleten lévő helyettesítő készítményt is.

Ha pedig egy olyan gyógyszer lesz hiánycikk, amelynek nincs hivatalos helyettesítője, és nem várható rövid időn belül a helyzet rendeződése, akkor már a terápiaváltást - azaz egy másik hatóanyag szedésének elkezdését - is meg kell fontolni. "Ha mindenképpen csak a hiánycikké vált gyógyszer a jó, és az külföldön elérhető, akkor az egyedi importengedély is megoldást jelenthet. Előfordul az is, hogy a nagykereskedők úgynevezett kontingens behozatalra kérnek engedélyt, így enyhítve a hiányon" - mondta el korábban a Pénzcentrumnak Marjai Tamás, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének szakmai igazgatója.