Komplex iskola fejlesztésre felkészítő vezetőképzés indul igazgatóknak, intézményvezetőknek országos szinten a közeljövőben, melynek oktatási alapjául városunk iskoláját, a Kiskunhalasi SZC Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Szakképző Iskolája és Kollégiumát választották ki az elmúlt tíz év alapján, hogy az intézmény innovációs folyamatai, esettanulmányai a vezetőképzés tananyagai legyenek.

„Nagy megtiszteltetés ez számunkra és büszkeséggel tölt el, hogy egy nemzeti volumenű képzés oktatási anyaga lehet iskolánk. Jelenleg akkreditáció alatt van a folyamat, zajlik az iskolánkról készült esettanulmány, illetve a dokumentumaink megfeleltetése a tantárgyfejlesztői elképzelésekhez.” – mondta el Ágoston Tibor, az iskola tagintézmény-vezetője.

„A 2016 februárjában indult Innova kutatás a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával zajlik az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet keretei között működő Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoportban. A kutatás vezetője Halász Gábor egyetemi tanár. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a központi szintről nem koordinált, mikro-szintű (helyi/intézményi) innovációk hogyan keletkeznek, milyen módon terjednek, és milyen hatást gyakorolnak az oktatási rendszerek makro-szintű (rendszerszintű) változásaira, különös tekintettel a tanulási környezetet érintő innovációkra. A cél, hogy a „gördülő” képzés során ugyanaz az egy fejlesztés legyen az elemzés tárgya, amin keresztül megalapozzuk a saját intézményi fejlesztési folyamatok tervezését – lépésenként – a hallgatók számára.”

A Kossuth az elmúlt években számos olyan fejlesztési programban vett részt, amelyek nagy része a társadalmi hátrányok kompenzálását célozta, és amelyek többsége pedagógiai újításokat generáló jellegzetes innovációs platformként is értelmezhető. Az iskola a sokat és sikeresen pályázó iskolák közé tartozik. Aktív résztvevője volt nagyhatású, az innovációs kapacitásokat különösen hatékonyan fejlesztő és jelentős innovációs energiákat felszabadító programoknak. Ezek mellett már korábban is több egyéb, intézményi szintű fejlesztő tevékenységek folytatását feltételező programban is részt vett. Külön és hangsúlyozottan érdemes kiemelni az halmozottan hátrányos helyzetű tanulók jelenleg is futó „Arany János Kollégiumi - Szakközépiskolai Programját”, amely nemcsak fejlesztési platformként, hanem tudásmegosztó hálózatként is működik, továbbá az intézmény részvételét az Európai Unió oktatási programjaiban, így a jelenleg is futó Erasmus+ és a Nemzeti Tehetség Program pályázatokban.

A felépíteni kívánt Aperitif program sokelemű, komplex innováció, ami részben marketing innovációnak tekinthető, hiszen a fő célja a potenciális iskolahasználók megkeresése, a beiskolázási folyamat eredményességnek javítása. Ugyanakkor láthatóak benne a termék, a folyamat és a szervezeti innováció elemei is. Annyiban termék-innováció, hogy a létrejövő jó gyakorlat leírható, megosztható és akár értékesíthető szolgáltatásként is értelmezhető.

Folyamat-innovációként is leírhatjuk, hiszen a toborzási, a felvételi és beiskolázási folyamat új formáját eredményezi. Végül szervezeti innováció is, részben azért, mert a középiskola és az általános iskolák közötti kapcsolattartás szervezeti mechanizmusait is érinti. A tehetségprogramok megközelítése inspirálta azt a megközelítést, hogy a középiskola behatoljon az alsóbb oktatási szintek intézményeibe és ott próbálja felkutatni, azonosítani a tehetséges tanulókat. Az egyes régiókban, országokban a megszerzett tudás más és más kell, hogy legyen, ha sikeres vezetőket szeretne egy állam. Különösen igaz ez az állítás azokra az ismeretekre, amelyek az emberi kapcsolatokhoz és az emberek irányításához kötődnek, hiszen a kulturális különbségek eltérő módszereket igényelnek. Az Innova kutatás és az Aperitif program eredményeként született meg a vezetőképzés gondolata, melynek a Kossuth iskola innovációja lehet az
oktatási tananyaga.

„A huszadik század társadalmi-gazdasági folyamatainak jellemző vonása volt a folytonos változás. Az új század kezdetén azonban már nem önmagában a változás, hanem ennek gyorsulása a meghatározó. Ez jellemzi a társadalmi és a gazdasági folyamatokat egyaránt” (Szekeres, 2007).

A társadalmi környezetünk adott, így elsősorban a vezetőn múlik, hogy benne milyen sikereket képes elérni. Ha az illető minőségi oktatást kapott vagy elegendő tapasztalatot szerzett, akkor valószínűleg jobb eredményeket ér el azoknál, akik nem rendelkeznek hasonló tudásanyaggal, tehát a cél adott, a Kossuthnak pedig hatalmas érdem, hogy tananyag készül tevékenykedéseikből, elért eredményeikből, programjaikból.