Mintegy 30 ezer ember él hajléktalanként. Több mint 90 ezer gyermek nő fel fürdőszoba, vécé nélkül. 140 ezer háztartás nem tudja fizetni jelzáloghitelének törlesztőrészleteit, több százezer család pedig a rezsiköltségeit...

Hazánkban mintegy 4,1 millió háztartást jegyeznek; ezek jövedelmük körülbelül 22 százalékát költötték lakhatásra a múlt évben – derül ki a Habitat for Humanity 2015-ös éves jelentéséből.

A szervezet a világ hetven országában dolgozik azért, hogy minden ember egészséges, megfizethető, méltó otthonban élhessen. Hazánkban bőven akad dolguk, merthogy 840 ezer ember súlyos anyagi problémákkal küzd e téren (is).

A tanulmány szerint 946 ezer emberrel fordult elő, hogy pénzhiány miatt nem tudta megfelelően fűteni, világítani lakását. Körülbelül 400 ezer villamosenergia-, 194 ezer földgáz-, 126 ezer távhőfogyasztót terhelt a kikapcsolás veszélyével fenyegető tartozás, és csaknem százezer kikapcsolt háztartást tartottak nyilván. Mindeközben a lakásállomány bő kétharmada energetikai felújításra szorulna.

A lakhatási problémák másik csoportja az otthonok minőségével kapcsolatos. A szegénységi küszöb alatt élők 16 százalékának nincs fürdőszobája, 17-nek vécéje, 12-nek folyó vize. Két és fél millió ember lakik beázó, vizes lakásban. A magyar lakosok 41, a szegények 62 százaléka túlzsúfolt lakásban tengeti napjait.

A gyermekek helyzete még aggasztóbb: 91 ezer kiskorú él fürdőszoba, majd’ 93 ezer vécé nélküli lakásban. Körülbelül 500 ezren potenciálisan egészségkárosító (a légzőrendszeri megbetegedések és allergiás tünetek kialakulásának esélyét megsokszorozó) környezetben, egymilliónyian túlzsúfoltan. Ezek az állapotok uniós összehasonlításban csak néhány délkelet-európai és a balti országokban rosszabbak.

A múlt esztendőt előremutatónak értékeli a tanulmány, hiszen kétségkívül történtek a lakástulajdonhoz jutás megkönnyítését célzó, kiemelten a gyermekes családokat támogatni kívánó intézkedések. Ide sorolandó a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) bevezetése, majd bővítése, az új építésű lakóingatlanok áfaterhének 5 százalékra csökkentése, a magánerős lakás- és házépítés esetében igénybe vehető, ötmillió forintig terjedő adó-visszatérítés, az építésügyi eljárás egyszerűsítése.

Csakhogy például a CSOK és az adóvisszatérítés esetében a hozzáférés feltételrendszere éppen azokat a szegény háztartásokat zárja ki, akiket a legsúlyosabban érintenek a lakásminőségi problémák.

Az is félő, hogy a támogatásokhoz hozzáférő, ám kedvezőtlenebb jövedelmi helyzetű családok az ország gazdaságilag hátrányos helyzetű területein, településein fognak lakást vásárolni vagy építeni, ami gátja lesz a további munkaerő-piaci, társadalmi mobilitásuknak. A 2015-ös CSOK-igénylési adatokból már kirajzolódik ez a tendencia: az ország hátrányosabb helyzetű régióiban, Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon többen vették igénybe, mindenekelőtt használt ingatlanra. Eközben a legfejlettebb régiónak számító Közép-Magyarországon érdeklődtek iránta a legkisebb arányban a háztartások számához mérten.

A Magyar Államkincstár által szolgáltatott adatokból jól látszik, hogy sokkal nagyobb a kereslet a használt lakás megvételére vagy bővítésére nyújtott állami támogatásra: 2015 során 4627 ilyen CSOKigénylés érkezett, míg új ingatlanok vásárlására vagy építésére csak 346. Idővel feltehetően az új építésű ingatlanok iránti CSOK-kereslet is meg fog nőni, de ezek magas áruk miatt továbbra sem lesznek elérhetőek a szociálisan rászorulóbb rétegek számára.

A múlt évben 140 ezer háztartás nem tudta fizetni jelzáloghitelének törlesztőrészleteit – nem csoda, hogy a válság idején sokan menekültek volna az adósságcsapdából, nagy várakozás előzte meg a magáncsőd bevezetését. Habár a Magyar Nemzeti Bank kezdeti becslése szerint a magáncsődöt mintegy 25 ezer adós vehette volna igénybe, a valós adatok ennél sokkal szerényebb érdeklődést mutatnak. Ezenkívül a bevezetés után az is kiderült: csak 15 ezerre tehető azon nem teljesítő adósok száma, akik egyáltalán megfelelnek a magáncsőd feltételeinek.

2016. március 8-ig mindössze 299 adós kezdeményezett adósságrendezési eljárást..

SZÁM SZERINT

• A magyar háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él, 8 bérlakásban, fennmaradó töredékük más jogcímen, például szolgálati lakásban.
• A magyar bérlakásszektor részesedése európai összehasonlításban továbbra is igen alacsony – az EU átlaga 30 százalék.
• Az önkormányzatok körülbelül 113 200 lakásbérleményt tartottak fent, ám az állomány csaknem 10 százalékát nem tudják kiadni – rossz állapota vagy egyéb okok miatt.
• A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) 2020-ig 130 ezer családi ház, 380 ezer iparosított technológiával épült társasház, és 190 ezer hagyományos társasház felújítását tűzi ki célul; ezek becsült összes ráfordítási igénye 1608 milliárd forint.

A támogatásoknak az energiamegtakarítással kell arányosnak lenniük.

LAKHATÁSI SZEGÉNYSÉG ÉS SZAKPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK

- Történt intézkedés, de nem megfelelő
- Az intézkedés csak részben megfelelő
- Nem történt intézkedés