A hóbaglyok az északi tundravidékeken élnek, ezért a Kárpát-medencében csak akkor sikerül néhány kóborló példányt megfigyelni, amikor a hóbaglyok az északi területeken nem találtak elegendő táplálékot.

Bár a Budakeszi Vadaspark elsősorban a Magyarországon őshonos, és a Kárpát-medencébe betelepített fajok bemutatását tekinti feladatának, a látogatók már korábban is találkozhattak olyan, ritkán látható különleges állatfajokkal, mint a jávorszarvas és a bölény. Ilyen ritkaságnak számít Bella is: az új hóbaglyot március vége óta csodálhatják meg látogatók, olvasható a vadaspark közleményében.

A vadaspark új lakója a csehországi Ostravából egyedül érkezett, ám a tervek szerint az egyéves tojó nem sokáig marad magányos, hiszen hamarosan egy hím hóbagoly lesz a társa. A vadaspark állatgondozói nagyon reménykednek abban, hogy a hóbagolypár nemsokára fiókákkal örvendezteti majd meg a park látogatóit.

A fokozottan védett hóbagoly körülbelül ötven-hatvan centiméter magas, és másfél-két kilogramm tömegű. Fészkét a nyílt tundrán valamilyen magaslatra, dombtetőre vagy sziklák tetejére, esetleg földmélyedésekbe építi. A hóbagoly a tojásait május–júniusban költi ki, fészke átlagosan négy–kilenc tojásból áll, de táplálékbőség idején akár tizennégy tojást is költhet.

A többi ragadozómadárhoz hasonlóan a hóbagoly hímjei is kisebbek a tojóknál, de a két nemet a tollazatuk színezetéről is meg lehet különböztetni: míg a hímek felnőtt tollazata csaknem teljesen fehér, addig a nőstények tollruhája a fejükön feketén pettyezett, a hátukon pedig sávozott. Más nagytestű madarakhoz hasonlóan a hóbaglyok is igen hosszú életűek, hiszen akár tíz évet is elélhetnek.

(Címlapfotó: Surányi Linda)