A helyzet úgy áll, hogy kevés az igazán nyomós tudományos érv az állítás mögött, miszerint érdemes lassan, komótosan enni. A józan ész mégis azt diktálja, hogy igaz, ami igaz.

Még a gasztroenterológus is gyorsan eszik
Dr. Papp János gasztroenterológus a következőt válaszolta, mikor azt kérdeztük tőle, miként próbálná meggyőzni betegeit arról, hogy lassan egyenek:
„A kifejezetten gyorsan evő emberek közé tartozom. Nem biztos, hogy ez annyira fontos. Persze, az étel rendes felaprítása és a nyállal való összekeverése az emésztés része. Minél tovább műveljük ezt, annál többet teszünk a megfelelő emésztésért”.
Summa summarum, inkább együnk lassan, mint gyorsan. Lássuk, miért!

Segíti a gyors és eredményes fogyást
Ezzel kezdjük, hiszen a fogyás kérdése még mindig nagy érdeklődésre tart számot, illetve a lassú étkezés előnye tudományosan is alátámasztott. A dolog lényege, hogy az agyunk éhség és jóllakottság érzésért felelős területének körülbelül húsz percre van szüksége ahhoz, hogy tudatosítja, a gyomrunk megtelt.
Ha túl gyorsan eszünk, nem tud minket behozni.
Aki pedig lassan eszik, azt sokkal kisebb mennyiség után éri utol a teltségérzet.

Mindezt Varga Dóra dietetikus is megerősítette: „Ha lassan eszünk, akkor a szervezetünknek van ideje észlelni, hogy már jóllaktunk, és nincs szükségünk több ételre. Akik túl gyorsan esznek, gyakran nagyobb mennyiségű ételt vesznek magukhoz, mint amennyire szükségük lenne, hiszen nem várják meg, hogy a szervezetük észlelje az emésztőrendszer jeleit”.

Az emésztés érdekében
A túlsúly elkerülésében fontos szerepe van a megfelelően működő anyagcserének. Ahogy Papp János gasztroeneterológus és a népi bölcsesség is mondja,az emésztés a szájban kezdődik.
Minden, amit itt elvégzünk, már nem a gyomorra marad. Tapasztalatból tudjuk, hogy egy gyors habzsolást gyakran követ elnehezedés, fáradtságérzet – különösen, ha harminc fok felett van a hőmérséklet.

Aradvári-Szabolcs Mariann dietetikus is alátámasztotta a fentieket: „A gyomrot, mint a többi zsigert, bolygóideg hálózza be. A gyomor telítettségéről ez küld információt az agyi jóllakottság központnak, de nem azonnal! Ha lassan eszünk, megtelik a gyomor, megy az infó, és érezzük, hogy jóllaktunk. Ha habzsolunk, túlesszük magunkat, mire az agy jóllakottságot jelez. Fontos tehát időt szánni az étkezésre, és a gyerekeket is így szocializálni. De
a lassú evés például a fogyókúrában is alapelv:Tanulj meg lassan enni, kevesebbel is jól fogsz lakni”.

A nyugalomért

Hivatkozható kutatás nincs mégis vállaljuk az állítás hitelességét: egy ráérősen elfogyasztott étel segít abban, hogy mi magunk is nyugodtak tudjunk maradni. A kapkodás és a sietség nem segíti sem a koncentrációt, sem a lelki nyugalmunkat.

Az ízekért
Minél tovább tartózkodik a szánkban a falat, annál tovább élvezzük az ízét – ezt brit tudósok nélkül is bátran állíthatjuk. Bármennyire triviális ez az állítás, mégis hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, és a legfinomabb ételeket is versenysebességgel elfogyasztani.

A lassú evésnek mozgalma és manifesztuma is van
Talán mégsem árt komolyan venni a fentieket, ha a lassú táplálkozásnak már saját mozgalma és manifesztuma is van, nemde? Nézzük, melyek az 1989-es kiáltvány legfontosabb pontjai:

A sebesség foglyai vagyunk, miközben a gyors élet lerombolja szokásainkat, a privát szféránkat, otthonaikat és arra kényszerít minket, hogy gyorsan együnk, gyors ételeket.

A Homo Sapiens jobban tenné, ha szabadulna a gyorsaság bűvöletéből, mielőtt felkerül a kihalásban levő fajok listájára.

Az ellenállást kezdjük a lassú étkezés asztalánál. Fedezzük fel újra az ízeket és aromákat.

Kutatás nélkül is igaz lehet

A kissé világmegváltó felhangok után felkerestünk Dr. Szalóki Tibor osztályvezető főorvost, gasztroenterológust, mondja el véleményét: „Tudományosan nincs bizonyítva, hogy a lassú étkezés egészségesebb. Amit sikerült bizonyítékkal alátámasztani, az is elég gyenge lábakon áll. Viszont érdemes megfigyelni a mediterrán étrend követőit.

Náluk egy vacsora akár két-három óra hosszúságúra is nyúlhat, és köztük valóban kevesebb a túlsúlyos ember. Szemben például az Egyesült Államokkal, ahol sokkal jellemzőbb a gyors étkezés és a gyorsételek fogyasztása”.

Az sem mindegy, hogy mikor
Ami az idő és a táplálkozás viszonyát illeti, nem csak az érdemel szót, hogy meddig együnk, de legalább annyira fontos, hogy mikor. Aradvári-Szabolcs Mariann dietetikus összeállított nekünk egy étkezési időbeosztást nappali és éjszakai műszakos munkanapra és szabadnapra is.

Nappali műszakos munkanap esetén:

• Reggeli 05:00-06:00 között
• Ebéd: 12:00-13:00 között
• Vacsora: 19:00
• Késői vacsora: 24:00-01:00 között

Szabadnapon:

• Reggeli: 07:00-08:00 között
• Ebéd: 12:00-13:00 között
• Vacsora: 19:00

Éjszakai műszakos munkanap esetén:

• Vacsora: 19:00-20:30 között
• Hajnali étkezés vagy reggeli: 04:00-05:00 között
• Uzsonna: 16:00
• Tízórai: 10:00
• Uzsonna: 16:00

A dietetikus hozzátette:
„Éjjel egy és négy óra között a gyomor- és bélrendszer teljes nyugalomban van, akár ébren vagyunk, akár alszunk. Ilyenkor kerüljük az étkezést, az élénkítő hatású italok fogyasztását. Kizárólag vizet, ásványvizet fogyasszunk ebben az időszakban”.