Vajon mennyit vagyunk hajlandóak fizetni a zacskókért, illetve mennyibe kell, hogy kerüljenek ahhoz, hogy saját szatyrot vigyünk a boltba? És milyen mértékű környezetkárosítást lehet elkerülni, ha eltűnnek a nejlonszatyrok?

Nagy Bálint, a Pénzcentrum.hu vezető szerkesztője elmondta: ha bevezetése került volna az új szabályozás, az jelentősen drágított volna a zacskókon. Ez azonban a fogyasztót nem feltétlenül érintett volna, hiszen vannak alternatíváka nejlon zacskók helyett: saját zacskó, táska vagy kosár.

Arról is beszámolt, hogy kiskereskedelmi-láncoktól úgy értesült: a vásárlók egyre nagyobb rétege már így is elutasítja a műanyag megoldást, pontosan azért, mert tudják, hogy káros a környezetre.

Korábban a Pénzcentrum készített egy nem reprezentatív felmérést, amiben a válaszadók 68 százaléka értett egyet azzal, hogy teljesen be kéne tiltani a nejlonzacskókat. A vezető szerkesztő szerint ez mindenképpen előmutató eredmény.

Nagy Miklós a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára szerint hazánkban egyelőre azért nem annyira elterjedt a nagyobb méretű papírtáskák mindennapos használata, mert azok ára azért még érezhetően magasabb. Azt is megemlítette, hogy Magyarországon van ugyan Európa egyik legmodernebb papírgyára, ugyanakkor az nem feltétlenül alkalmas ennek az igénynek a kiszolgálására. Már szóba jöhető gyár pedig nincsen csomagolási céllal. Ezzel szemben viszont a műanyaggyártás nagyon jó idehaza és a szektor is felszerelt, valamint a beruházásigénye is kisebb

Véleménye szerint a vásárlói szokásokon túl a gazdaságosság és a hozzáférhetőség játszott szerepet a műanyagzacskók elterjedésében.

Nagy Miklós azt is elmondta, hogy a tengerekben úszó elképesztő mennyiségű szemét nem a csomagolóipar bűne, szerinte inkább a hulladékok kereskedelmével foglalkozó cégek a tettesei ennek, akik „iparszerű keretek között telepítik oda” a szemetet. Mint mondta: „az óceánokba a szél ilyen mennyiséget nem tud befújni”.

Maradnak a zacskók…

Közben döntött kedden a parlament a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosításakor és nem emelkedik 2018-tól a reklámszatyrok és a reklámhordozó papírok termékdíja. Az előterjesztésből az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának javaslatára kerültek ki a díjemelésre vonatkozó rendelkezések.

A jogszabályt 113 igen, 30 nem szavazattal és 26 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Az eredeti javaslat szerint a reklámhordozó papírok jelenlegi kilogrammonként 85 forintos termékdíja 114 forintra nőtt volna. A reklámszatyor fogalmát bővítették volna, és kilogrammonként 1900 forintos termékdíjat határoztak meg volna rá.

A törvényalkotási bizottság azzal indokolt, hogy még nem fogadta el az unió a hulladékgazdálkodási szabályozás elveinek, fogalmainak, főbb rendelkezéseinek, illetve a tagállamokat érintő hulladékgazdálkodási célkitűzéseknek a módosítását. Ezért az új szabályok elfogadásáig nem növelik azokat a hulladékgazdálkodási célú fizetési kötelezettségeket, amelyek “a nemzetgazdaság szereplői részére később indokolatlannak minősülő terheket jelenthetnek”.

Elfogadták viszont azt, hogy az elektromos, elektronikai berendezések után fizetendő díjtétel kilogrammonként egységesen 57 forintra változik. Így például a mobiltelefonok után eddig fizetett kilogrammonként 304 forintos termékdíj is 75 forint lesz kilogrammonként.

Ugyancsak 57 forint lesz kilogrammonként a fémből készült italcsomagolások termékdíja.

Módosult a reklámhordozó papír fogalma és jövőben nem tartalmaz egyértelműen meg nem határozható kivételeket.

Felmentést kapnak a termékdíj megfizetése alól a többi között a közhasznú szervezetek, állami, önkormányzati szervek, ha alapfeladatuk körében adnak ki termékdíjköteles kiadványt. Ehhez annyit kell tenniük, hogy megrendeléskor nyilatkozatot tesznek arról, hogy termékdíjmentességet élveznek.

A kizárólag elektromos hajtómotorral működő gépjárművek termékdíjköteles alkotórészei esetében 50 százalékkal, a hibrid gépjárművek termékdíjköteles alkotórészei esetében 30 százalékkal kell kevesebb termékdíjat fizetni 2018-tól.