Egy fészkében ücsörgő gólyát kapott lencsevégre az MTI kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Újfehértón. A gólyák többségének ugyan nem szokása a magyarországi áttelelés, ám nem szükséges pánikba esni a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint.

Már általános iskolás korában tudja minden ifjú magyar diák, hogy a gólyák megjelenése hazánkban jelzi a tavasz eljöttét, ebből pedig az következik, hogy a telet nem szokta a Kárpát-medencében tölteni a kecses gázlómadár. Éppen ezért elsőre meglepő lehet, ha a decemberi mínuszok után januárban gólyával találkozunk, ahogy az Magyar Távirati Iroda (MTI) fotósával is történt.

Az MTI január harmadikán készült felvételén ugyanis egy újfehértói fészkében magányosan gubbasztó, „sztrájkoló” vándormadár látható. Ha télen gólyával találkozunk itthon, mielőtt bármit tennénk, érdemes utananézni a szakértők véleményének.

„Nem szorulnak emberi segítségre a Magyarországon áttelelő fehér gólyák, mert a megfigyelési adatok szerint ezek a madarak nem egészségügyi okból, hanem a természetes alkalmazkodásuk miatt maradnak itt a vonulás helyett”– írta Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében tavaly decemberben.

Az MME szerint az itt maradó állatokat alapvetően nem szükséges etetni, befogadni és meleg helyen való áttelelésük is felesleges.

Mint írták:

„Az áttelelő gólyák egészségi állapotáról a legegyértelműbb visszajelzést a röpképesség vagy ennek hiánya ad. A tetőgerincen, a kéményen vagy a fészekben álló madárról már ránézésre tudni lehet, hogy röpképes és egészséges.”

Esetünkben tehát aggodalomra nincsen ok, az újfehértói „vendég” bizonyára jól érzi magát a tollaiban.

Ha azonban – hívta fel a figyelmet az MME – egy madár napokon keresztül olyan helyen ül a földön, ahol nincs számára táplálék, egészségi állapota úgy ellenőrizhető, hogy lassan el kell kezdeni felé sétálni, és ha felrepül, akkor minden rendben van vele. Ezt a technikát azonban csak nagyon indokolt esetben szabad alkalmazni, mert maga a felrepülés nagyon energiaigényes.

A tetőgerincen, a kéményen vagy a fészekben álló madárról már ránézésre tudni lehet, hogy röpképes és egészséges (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt).

Mi a magyarázat egyes gólyák magyarországi telelésére?

Az MME szerint Magyarországon a 2000-es évek eleje óta telelnek át fehér gólyák. Közöttük egyre több lehet az olyan madár, amely sikeresen túlélt legalább egy áttelelést. Ez azért fontos, mert ezeknek a sikeres és egyre finomodó túlélési stratégiáknak a birtokában vághatnak bele a következő áttelelésbe.

„Az itt maradó madarak viselkedésének magyarázata az lehet, hogy ezek a példányok kevésbé érzik kockázatosnak a maradást, mint az oda-vissza akár húszezer kilométeres, hosszú távú vonulást.

Ezt segíti, hogy rendkívül változatos táplálkozású madarak, elsősorban rovarokat esznek, de férgeket, pajorokat, halakat, kétéltűeket, kígyókat, békákat, kisrágcsálókat, a talajon talált énekesmadár-tojásokat és -fiókákat is fogyasztanak. Ezért amikor a vizek befagynak, és a rovarok sem mozognak, az áttelelő példányok a téli álmot nem alvó egereken, pockokon élnek, amelyekre a szántókon, gyepeken vadásznak” – rta az MME.