A megfázás, meghűlés, vagy nátha ugyanis nem más, mint a felső légutak vírusos fertőzése, amely jól terjed cseppfertőzéssel és mások által megfertőzött tárgyakkal való érintkezéssel. Igazából még azt is vitatják, hogy a megbetegedésnek követlen köze lenne a test lehűléséhez. Az igaz, hogy leginkább hideg, nedves időjárási körülmények között terjed, de ebben inkább annak lehet jelentős szerepe, hogy ilyenkor sokkal több időt töltenek az emberek zárt helyeken, összezsúfolva, ami nagyban növeli a fertőzésveszélyt. Egyes vélemények szerint a hidegben olyan légzőszervi elváltozásokkal kell számolni, amelyek érzékenyebbé tehetik a nyálkahártyát a fertőzésekkel szemben, más kutatók viszont mégiscsak a hideg idő hatását tartják fontosnak, de közvetett módon. A meghűlés rizikófaktorai közé sorolják ugyanis a stresszt, amelyet éppúgy kiválthat a testhőmérséklet csökkenése, mint a túlhajszolt életmód. Az tény, hogy a meghűléses megbetegedések legnagyobb részét a rhinovírus okozza, de sok kérdésben nincs egységes álláspont a kutatók és az orvosok között. Bizonyított megelőzési mód a gyakori kézmosás és az arcmaszk viselése, és persze a potenciális fertőző helyek (pl. tömegközlekedés) elkerülése. Nem bizonyított, hogy a nagyobb dózisban alkalmazott vitaminok bármit is segítenek, és a népszerű „megfázásgyógyszerek” egyikéről sem állítható, hogy segítene a gyógyulásban, vagy lerövidíteni a betegséget. Ezek kizárólag a tüneteket csökkentik. Mivel vírusos betegségről van szó, az antibiotikumok is hatástalanok, az egyetlen biztos gyógymód a pihenés és a sok folyadék fogyasztása.