Az emberiségnek tíz éve maradt arra, hogy megállítsa azt a most még visszafordítható folyamatot, amely az 1800-as évek óta egy fok melegedést hozott az átlaghőmérsékletben.

2015-ben köttetett meg a párizsi klímaegyezmény, amelyben közel 190 ország vállalta, hogy kettő Celsius fok alatt tartja a globális felmelegedés mértékét –mondta Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára az M1 Világ című műsorában.

Hozzátette: már a másfél fokos vállalás is igen magas volt, most vagyunk az egy foknál, tehát az ipari forradalom előtti állapothoz képest egy egyfokos melegedés történt, de úgy tűnik, ennek is komoly következményei vannak.

Hétköznapi természeti katasztrófák

A mai ember számára, már-már hétköznapivá vált, hogy olyan katasztrófákról szóló híreket olvas, mint az árvíz, vízhiány, tűzvész, szárazság, földrengés, korallzátonyok kipusztulása, tengerszint emelkedés, fajok kipusztulása, éhínség. Ez nagy baj – hangzott el a műsorban. Bár természeti csapások régen is történtek világszerte, de nem ilyen gyakorisággal.

A világ károsanyag-kibocsátása a levegő szennyezéséhez, a fogyasztói társadalom pazarlása, a töménytelen mennyiségű szemét, különösen a műanyag és a veszélyes hulladék halmozása a vizek szennyezéséhez, és mindezek együttesen az átlaghőmérséklet emelkedéséhez vezetnek. Ez pedig az éhínség, szegénység és a súlyos természeti katasztrófák megjelenésén keresztül köszön vissza ránk. Az ENSZ-jelentés tudományos kutatásokkal bizonyítja, hogy ez a folyamat visszafordítható és megállítható, ha 1,5 fok alatt tarjuk az átlaghőmérséklet emelkedését.

A politikai akarat még hiányzik

Bartholy kifejtette: a fizikai törvények és a kémiai folyamatok oldaláról bebizonyítja a jelentés, hogy lehetséges a másfél fok, most már csak a politikai akarat hiányzik. Az, hogy az emberek, a kormányok megmondják, hogy meg akarják állítani a felmelegedést, amihez vállalásokat is teszünk és azokat véghez szeretnénk vinni – mondta az egyetemi tanár.

A változtatás tehát nem lehetetlen, de országok közötti együttműködést és sok kompromisszumot igényel, és persze anyagi ráfordítást is. De vajon mi kerül többe, a megelőzés, vagy egy esetleg bekövetkező katasztrófa?

Alternatív lehetőségek is vannak

Az egyetemi tanár szerint a jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy nincs sok időnk. Azonnali lépésekre van szükség és azoknak nagyon intenzívnek kell lenniük. Elmondta, ennek természetesen költségei vannak, de összehasonlíthatatlanul nagyobb a költsége annak, ha nem lépünk.

Az ENSZ jelentés felhívja a politikai döntéshozók figyelmét az alternatív energiaforrások minél szélesebb körű bevezetésére, de arra is kitér, hogy ezekben a kérdésekben egyénileg is sokat változtathatunk: például a szeméttermelés csökkentésével, az árucikkek és az energiafogyasztás visszaszorításával, a tömegközlekedés használatával,vagy húsfogyasztásunk mérséklésével.

A metán a legveszélyesebb gáz

A kérődző állatok a kérődzési folyamat révén metánt juttatnak a levegőbe –magyarázta Bartholy. Ez az egyik legagresszívabb üvegházhatású ház. Jelenleg körülbelül 7,6 milliárd ember él a Földön, nemsokára azonban elérhetjük a nyolcmilliárdot is. Bartholy szerint minél több ember van a világon, annál több élelmiszerre van szükség, azonban kérdéses, hogy mi az az élelmiszer, ami ilyen nagy mennyiségű ember számára környezetvédelmi szempontból is megfelelő lehet.

Az ELTE Meteorológiai Tanszékének tanára elmondta: ez a kérdés valóban annyira égető, hogy már gyerekeink életére is közvetlen hatással lehet, ha nem változtatunk. Ugyanakkor azt tapasztalja, hogy a politikai vezetők többsége komolyan veszi a probléma súlyát, ezért nem kizárt, hogy összefogással teljesíthetjük a maximum 12 évre szóló vészjósló határidőt.