Félegyháza 9,2 millió forint támogatást kapott - a Honvédelmi Minisztérium által kiírt pályázatnak köszönhetően – a magyar kormány által biztosított 2 milliárd forintból, melyet a hadisírok felújítására különítettek el az államkasszából.

Ebből az összegből méltóképpen megújulhatott a 82 hadisír és az emlékmű is, melyet az ünnepélyes átadáson Hajagos Gyula a Szent István Templom plébánosa szentelt és Hatvani Zsófia református lelkész áldott meg.

November 11-én a fegyverszünetre emlékezünk. Az I. világháborút lezáró fegyverszüneti egyezményt Németország és a szövetséges hatalmak képviselői 1948. november 11-én írták alá és hivatalosan ekkor értek véget a harc cselekmények a nyugati fronton. Az I. világháborúban nagyon sok félegyházi elesett, köztük a dédnagyapám is, akinek nevét a Hősök Parkjában lévő emlékmű is őrzi. Ma megállunk és felidézzük hőseink emlékét, akik közülünk valók voltak. Mindannyiukat várta otthon valaki – egy szerető feleség, egy gyermek, szülők, barátok. Őrizzük emléküket kegyelettel, ráhagyva az utódainkra, a következő nemzedékre – mondta köszöntő beszédében Csányi József városunk polgármestere.

Az I. világháborúban 65 millió embert mozgósítottak. Ennek több mint 57 százaléka megsebesült, hősi halált halt, eltűnt vagy hadifogolytáborba került és lelkileg sérülten távozott onnan. 8,5 millió halott… és ebből több mint 400 kiskunfélegyházi és még több száz környékbéli – emlékezett vissza Lezsák Sándor országgyűlési képviselő az I. világháború kitörésének 100 évfordulóján. Mint ahogy azt beszédében elmondta, kötelességének érezte, hogy valamennyi választókerületi település emlékművét meglátogassa és egy mécses meggyújtása mellett elmondjon egy Miatyánkat. A félegyházi első világháborús áldozatok sírhelyeit Rosta Ferenc igazgató úr mutatta meg, és akkor született meg az elhatározás, hogy fel kell újítani a sírokat.

- De nem elég az emlékműveket megújítani, az emléktáblákat, a sírokat rendbe hozni, magunkban is meg kell újítani az elesett hősök emlékezetét. A közvitézek, a honvédek hősi helytállása oltsa belénk azt a hitet, hogy a Kárpát-medencében a keresztény Magyarországnak van jövendője – zárta gondolatait Lezsák Sándor országgyűlési képviselő.

Az ünnepi beszédek sorát Vargha Tamás a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese zárta:
- Sajátos feladatot ró a történelem a XXI. század magyarjaira. Ránk és az utánunk következő generációra, gyermekeinkre és unokáinkra. Ezért különösen fontos, hogy itt köszönthetjük a kiskunfélegyházi fiatalokat is megemlékezésünkön. Ma egy magunk mögött hagyott század iszonyú történéseire emlékezünk. Ezekben az években a nagy háború az első világháború gyilkos csatáinak századik évfordulóján magyar katonákra, hazájukért harcolt hősökre emlékezünk. Az első világháború a század őskatasztrófája. Mérlege: 8 millió halott 20 millió rokkant, majd 700 ezer magyar áldozat és közel ugyanennyi hadifogoly. És akkor még nem számoltunk Trianonnal. Milliók kerültek a háborús gépezetbe.
Vargha Tamás a szörnyű háborút Gyóni Géza költő soraival idézte fel a megjelentek számára: „A lövészárkok álló háborújában, a gránátvulkán kellős közepén szép piros vitézből csak fekete csontváz maradt.”
Végül e sorokkal zárta gondolatait a miniszter helyettes - Példamutató az utódok, Kiskunfélegyháza mai polgárainak törekvése, akik méltó tiszteletadással, rendezett környezetben gondoskodnak a hajdani hadikórházban elhunytakról. Hiszem, hogy a katonák szolgálata, hősi harca, áldozatvállalása erőt, tartást, öntudatot adó nemzeti érték.

A jeles eseményt Tarjányiné Manninger Lencsi népi énekeivel és a Padkaporos Táncegyüttes látványos produkciója tette feledhetetlenné.

Az ünnepélyes átadás végül koszorúzással zárult.