...viszont közben tanulmányozhatjuk a mélykék tengeren ringó jachtokat, a sirályok röptét, amit Kőbánya-Kispesten bajos lenne. Öt-hat óra kocsival, nem olcsó, de megéri egy bő hétvégére is leugrani, pláne társasággal.

Le kéne ruccanni a tengerhez, de nincs elég szabadság? Érdemes akár két-három napra is ellátogatni az Adriára, persze akkor fajlagosan drágán jön ki egy-egy nap. De ha nem bírjuk tengervíz, fehér sziklák, csevapcsicsa, ajvár és Karlovacko nélkül, akkor érdemes összetrombitálni pár barátot, rokont.
Budapestről öt-hat óra alatt a tengernél vagyunk,a délnyugati határ környékéről indulók előnyben.

Az előnyöket talán felesleges ecsetelnünk, de azért megtesszük. Messzebb van, mint a Balaton, de mire épp elunnánk az életünket, már megpillantjuk a tengert. Pár nap az Adrián pedig lényegesen jobban kiszakítja az utazót a hétköznapokból, és jobban feltölti friss élménnyel, mint a megszokott kiskert, a rokonok nyaraló-vityillója vagy akár egy hazai wellness-szálló.

Ha nem Abbáziában (Opatija) vagy Iciciben húzzuk meg magunkat, akkor jó eséllyel sok napsütés, kellemes 30 fok vár, szemben a hazai nyárral, ahol bőven kifoghatunk öt szeles-esős-hideg napot – így permanens bosszúságot - az egyhetes szabadságra.

Pénzváltás és autópálya
Az utazás során nem elég azonban a benzinköltséggel számolni: sajnos a horvát autópályákra nem elég egy matrica vagy heti, kétheti bérlet,
szakaszosan kell fizetnünk.
Mi most Krkre, a legközelebbi nagy szigetre számolunk. Letenyétől Zágrábig 42 kunát, onnan Rijekáig 70 kunát, majd a Krk-hídon befelé még 35-öt kell kifizetni. Szerencsére legalább kifelé nem kell, így viszont az oda-vissza útra 259 kunával (11 ezer forint) készüljünk.

Felmerül a kérdés, hol érdemes váltani: ha csak pár napra ruccanunk le, és nem szánunk az egészre nagyobb vagyont, akkor szinte mindegy. A budapesti nagykörúton, a határ melletti kis bódéban is hasonló az árfolyam, sokan viszont arra esküdnek, hogy legjobban akkor járunk, ha helyi bankomatból veszünk ki pénzt kártyánk segítségével. Ez persze függ a saját bankunktól és a számlánk típusától, de lényeg, hogypár tízezer forintnál nem nagyok a különbségek.
Olyan is akad, aki eurót vesz itthon, azt váltja kunára kinn, és állítja, nem jár rosszul.

Szállást korán kell foglalni
A szállást praktikus lefoglalni minél hamarabb (cikkünk megjelenésekor már bőven késő). Azzal, hogy Törökország nagyvárosai veszélyesek lettek a turisták számára, a terrorveszély miatt pedig Egyiptom nem olyan kedvelt desztináció, mint korábban, egyre inkább felértékelődik a horvát tengerpart. Ezt persze kihasználják a szigeteken vagy a parthoz közel élők, az árak emelkedtek, és az jár jól, aki már februárban foglalt.

Lehet kockáztatni persze, és bízni abban, hogy helyben, érkezéskor találunk szállást, de akkor már nagyon rugalmasnak kell lennünk, mert a választék szerény lesz, a jó szállások 99%-a elkel nyárra. De ha nem zavarja, hogy a végtelen kék víz helyett egy kidobott, kibelezett mosógépet és pár száradó zoknit kell néznie egy bedőlt kőkerítés mellett, vagy épp reménytelenül messze van a parttól, viszont egy főúttól 18 centiméterre, akkor bátran rizikózzon.

Ha mostanában – tehát erősen megkésve – foglalunk szállást, akkor minimum 20 ezer forinttal kalkuláljunk Krk szigetre egy estére, egy kétágyas szobára. Vélhetően nem azért megyünk, hogy egy kis szobában dekkoljunk naphosszat, a horvát tévé adását nézve, deéjszakánként 30 ezerért már korrekt apartmant találni,
talán még olyat is, amelynek erkélyén lehet reggelizni, miközben figyeljük az Isztriát áztató felhőket és a napfényben fürdő Krk szigetet. A Tisza-tónál sátrazni olcsóbb, de valamit valamiért.

Táplálkozás boltból, az étteremben
A szigeteken minden érezhetően drágább, mint a kontinensen, volt módunk többször összehasonlítani az árakat. A benzinen, autópályán semmit nem lehet spórolni, a szálláson nem indokolt, mert sok bosszúság jár vele, úgyhogy az ebéden, vacsorán lehet fogni valamit, ha költenénk, de a fizetésünk nem engedi.
A bolti ár sokszor másfél-kétszerese a hazainak,mondjuk az ajvár olcsóbb és finomabb, de egy Ozujsko típusú félliteres sör a boltban is 9 kuna, azaz 360-380 forint.

50-80 kuna közt kell fizetnünk a pizzákért, amelyek ízletesek, nagyok, nincs velük semmi probléma, talán 40-ért is találunk egy eldugott kis mellékutcában, fél tucat vakarózó macska és egy kuka mellett. De ha már tengernél vagyunk, nyilván nem hamburgerre vágyunk, márpedig a halételekért bőven elkérnek száz kunát, bő négyezer forintot is. Leveseket 30-40 kunáért kaphatunk már, kávé típustól függően 12-20 kuna, tehát akár 800 forint is lehet egy jobb helyen.

Ami feltűnő és a magyar állapotokra nem jellemző, hogy a sör szinte mindenhol ugyanannyiba kerül, akkor is, ha drága helyre megyünk, vagy ha valamilyen kellemesebb árú pizzériába térünk be. Krk szigeten szinte mindenhol 18 kuna az ára a korsónak,a legtöbb helyen Ozujsko, néhol Karlovacko iható,
nagyon kevés helyen futottunk bele külföldi sörbe, de akkor sem csapolják, csak diszkréten megbújik az itallapon, gyakran 0,3-as kiszerelésben.

Miközben isszuk a mindenhol egyformán hideg és jó minőségű sört, a gyerek fagyizhat: mindenhol egységesen 7 kuna (280 forint) egy gombóc, amely nagyobb, mint a hazai, és nem kapirgálják addig, míg csak 2 deka marad.

Programok a napozáson túl
A tengerparton történő heverészés a legjobb dolog, ami történhet az emberrel. Nyilván a legtöbben épp ezért mennek – ez ingyenes; fizetős strandot nem nagyon találtunk, noha megfordultunk a sziget legalább hét-nyolc parti településén. Ha a második nap délutánjára elunjuk a napozást és fürdést, akkor szóba jöhet számos program Krkön, egy részük fizetős.

Tehetünk hajókirándulást üvegpadlós katamaránnal, napsütötte időben jól látszik egy darabig a tengerfenék, de hatalmas és színpompás halrajokra nem számítsunk. Egy kétórás út ára – például Malinskán – 100 kuna, azaz bő 4 ezer forint, ez azért megfizethető.

Cizici iszapos strandja miatt kedvelt, nagyon lassan mélyül a víz, így a turisták vígan kenik magukra a langyos iszapot. A strand ingyenes, a parkolás fizetős, kibírható. Onnan nem messze, Rudine szomszédságában található a Biserujka-cseppkőbarlang, ez 110 méter hosszúságú, a legmélyebb pontja 53 méterrel van a tengerszint alatt.
A Krk szigeten 54 barlang helyezkedik el, de ezek közül csak ez látogatható.
Lenn 15 fok van, hűsölni tehát remek, amúgy meg nem drága: 15 kuna a gyerekjegy, 25 a felnőtt, ez két kávé ára.

Kirándulni, túrázni csodálatos környezetben lehet, akár a magánhangzó-tolvajok által kifosztott Vrbnik, akár Baska környékén. Ha már utóbbiba vetett jó sorsunk, érdemes megnézni a strand melletti akváriumot, ott 20 kuna a gyerekjegy, 30 a felnőtt, és fél órát el lehet tölteni vígan benne.
Punat a Krk sziget közepe felé található, nagy kikötője, magyar búvárbázisa van,
a szinte teljesen zárt öböl közepén pedig egy parányi kis sziget található egy monostorral. A kis földdarab neve Kosljun, 6,5 hektár, ferences szerzetesek lakják, kellemes program ez is, ha eleget fürödtünk már. 20 kunáért átvisz egy hajó, 8-10 perces az út.

Megéri tehát leszaladni akár 3-4 napra is az Adriára: nyilván a csepeli strand olcsóbb, de élményben messze nem ad ennyit. És még valami: a sziklás-köves parti helyeken elég sok a tengeri sün, úgyhogy csak óvatosan!