Az viszont új jelenség, hogy egyre többen szeretnének 4-6 év külföldi munkatapasztalat után hazajönni, itthon megfelelő munkát találni, és persze a külföldi tapasztalataikat, tudásukat kamatoztatni, a kinti pénzről azonban nehéz lemondani.

Az elmúlt egy évben megsokszorozódott azoknak a száma, akik haza szeretnének jönni külföldről. „A többségük nagyon tudatos. Nem úgy jönnek haza, hogy lesz, ami lesz, hanem már jó előre tájékozódnak a hazai munkalehetőségekről” – mondta Bartos Marianna, karrier-tanácsadó a Kossuth Rádiónak nyilatkozva.

Azok a magyar fiatalok, akik Kelet-Európába vagy arab országokba mennek dolgozni, általában határozott időre mennek, míg akik Nyugat-Európát választják, azok huzamosabb, határozatlan időre tervezik külföldi életüket.

Magánjellegű okok hozzák őket haza

„Nyugat-Európából egyrészt azért jönnek haza, mert szakmailag már nem tudnak továbblépni, másrészt valamilyen családi ok áll a háttérben. Ilyen lehet például az idős szülők gondozása vagy a gyermek iskolaéretté való válása. Sokan ilyenkor úgy gondolják, hogy a gyerek iskoláztatására megfelelőbb hely Magyarország, mint például Anglia” – ezt már Tóth László, a Trans International ügyvezető igazgatója mondta a Napközben című műsorban.

Martis István, a profession.hu értékesítési vezetője is úgy látja, hogy általában magánjellegű okok miatt térnek haza a fiatalok. „Magyarországon most olyan a munkaerő-piaci helyzet, hogy az egy nyelvet beszélő, jó szakemberek könnyen el tudnak helyezkedni” – tette hozzá.

Kódolva van az anyagi bukás

A helyzetet ugyanakkor bonyolulttá teszi, hogy sokan nem szeretnék feladni, amit kint elértek és felépítettek.„Annak nagyon könnyű hazajönni, akiben már megszületett a döntés, de ha valaki csak kacérkodik a gondolattal, és úgy gondolja, csak akkor tér haza, ha olyan állást talál, amely versenyképes a kinti munkájával, akkor az évekig is elhúzódó folyamat lehet” – magyarázta a profession.hu értékesítési vezetője.

Viszont azoknál, akik hazajönnek, szinte kivétel nélkül kódolva van az anyagi bukás is. Tóth László tapasztalatai szerint ugyanakkor ezt a külföldről hazatérők reálisan kezelik. „Nem találkoztam olyannal, aki ne mondta volna azt, hogy anyagilag hajlandó kompromisszumot vállalni” – nyilatkozta a Trans International ügyvezető igazgatója.

Ennél több pénzről nem mondanak le

Bartos Marianna tapasztalatai szerint 30 százaléknál több pénzről nem szívesen mondanak le azok, akik hazatérnek. Ez azoknál a munkavállalóknál jelent problémát, akik nem vezető pozícióba jönnek vissza. Ennek oka, hogy egy jó beosztotti munkakör sokkal jobban megfizetett külföldön, mint itthon.

„Vannak CNC-esztergályosok, akik szívesen hazajönnének, de a magyarországi termelő vállalatoknál minimálbér közeli órabérekkel keresnek esztergályosokat. Ugyanez érvényes a szakács és az egyéb vendéglátós szakmákra is” – nyilatkozta a karrier-tanácsadó a Kossuth Rádiónak.

Nem csak a nyelvtudásuk miatt versenyképesebbek

A külföldről hazatérők nemcsak a nyelvtudásuk miatt versenyképesek itthon, hanem mert olyan készségeket sajátítanak el például Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában, amelyeket itthon kevésbé tudnak magukba szívni. Ilyen például az együttműködési készség, a tárgyalástechnikai képesség, a kooperáció vagy a mobilitás.