Az alapanyag- és az energiaárak szintén drágulnak, mindezek ellenére sokak számára kérdéses lehet, hogy vajon megéri-e az időt és a fáradtságot az otthoni sütés. Mutatjuk.

A KSH adatai szerint a hazai inflációt messze meghaladó mértékben drágul a boltokban kapható kenyerek ára. Megvásárlásuk sokak számára egyre komolyabb kiadást jelent, ami nem meglepő, hiszen a statisztikák szerint egy átlag magyar évente 35 kg kenyeret fogyaszt el. Ha ezt a számot felszorozzuk a család minden tagjával és számolunk azzal a statisztikával is, hogy általában minél rosszabb anyagi körülmények között él, annál többet költ – más élelmiszerekkel szemben – kenyérre, már egészen jelentős összeg lehet a végeredmény.

Egyedibb és finomabb

Nem véletlenül gondolnak egyre többen arra, hogy a bolti pékáruk helyett inkább saját kezükbe veszik a dagasztótálat, és megtanulják a házi kenyérkészítést. Sok minden szól mellette, hiszen nem csak finomabb, hanem pontosan tudjuk azt is, hogy miből, hogyan és milyen körülmények között kerül az asztalunkra. Bátran variálhatjuk a saját ízlésünk és egészségi állapotunk szerint: készülhet teljes kiőrlésű, szénhidrátcsökkentett, vagy gluténmentes lisztből, ha pedig az egészségi állapotunk miatt kevesebb sót fogyaszthatunk, akár teljesen ki is hagyhatjuk belőle. Ha valami extrát szeretnénk, már süthetjük is a fokhagymás, pirított hagymás, pirospaprikás, chilis, olajos magos vagy olajbogyós változatokat. Csak a fantáziánkon, a hangulatunkon és a pénztárcánkon múlik. Azonban a növekvő alapanyag és energiaárak mellett sokakban felmerül, hogy valóban érdemes anyagilag is otthon kenyeret sütni? Ha nem nézzük az időt és a fáradtságot, akkor olcsóbban jöhetünk ki így, mintha boltban vásárolnánk? Számításaink szerint a válasz továbbra is: igen!

Nehezen követhető energiaárak

A sütők energiafogyasztásának árát nehéz általánosan meghatározni. Változhat a szolgáltatótól, attól, hogy nappali vagy éjszakai áramot, illetve, hogy milyen készüléket használunk. Nem csak attól függ, hogy villany-, gáz-, vagy konkrétan kenyérsütőgépet – ami ráadásul dagaszt és keleszt is, ami szintén energiaigényes – hanem attól is, hogy mennyire régi, új, takarékos vagy áramfaló az eszközünk. Ráadásul olyan extrák is plusz áramot használnak, mint például a hőlégkeverés, vagy az, ha a kelesztést is a sütőben végezzük. A kenyerek sütési ideje és hőfoka szintén eltérő, egy kisebb kenyér hamarabb elkészülhet, mint egy jóval nagyobb, valamint a tészta összetétele miatt is módosulhat. Ha mégis meg kellene határozni, nagyjából 30 és 80 Ft közötti energia költséget jelent egy kenyér megsütése akkor, ha nem az emelt összegekkel számolunk.

Házi fehér és teljeskiőrlésű kenyerek költsége

Az alapanyagok ára szintén nagyon változó lehet. A boltokban sokféle márkájú termék kapható, de ezúttal igyekeztünk kifejezetten az olcsóbb árakkal kalkulálni. A búzalisztek és az étolaj esetében néhány nagyobb áruházlánc kedvezőbb, sajátmárkás termékeinek az áraival számoltuk. A víz mennyiségét nem tüntettük fel, bár az sincs ingyen, ekkora mennyiségben nem ad hozzá érdemben a végösszeghez. Hogy legyen választási lehetőség is, nem csak a fehér, hanem az egészségesebb, teljes kiőrlésű változat árát is igyekeztünk nagyjából, a pillanatnyi árak alapján kiszámolni.

Fehér kenyér (1 kg)

• 750 g BL 55 liszt – 112 Ft
• 50 ml olaj – 28 Ft
• 25 g élesztő – 48 Ft
• 20 g só – 5 Ft
• Összesen: 193 Ft

Teljes kiőrlésű kenyér (1 kg)

• 550 g teljes kiőrlésű liszt – 220 Ft
• 200 g BL 55 liszt – 30 Ft
• 50 ml olaj – 28 Ft
• 25 g élesztő – 48 Ft
• 20 g só – 5 Ft
• Összesen: 331 Ft

Gluténmentesen mindig drágább

A gluténmentes termékek ára a sokszorosa, mint a búzás péksüteményeké, ami azért szomorú tény, mert ezt az életmódot a többség nem divatból, hanem szigorúan egészségügyi szempontok miatt kénytelen választani. Például a cöliákiások – azaz lisztérzékenyek – számára a glutén fogyasztása olyan autoimmun folyamatokat indíthat el, amelyek rövidtávon akár súlyos rosszulléteket, hosszútávon pedig komoly megbetegségeket okozhatnak. A búzalisztekhez hasonlóan, néhány élelmiszerláncnál szintén megtalálhatóak sajátmárkás gluténmentes változatok, azonban a speciális diétát folytatók pontosan tisztában vannak azzal, hogy ezek általában alkalmatlanok a kelt tészták készítésére. Bár ezek a lisztek is 1000 Ft felett kaphatóak, reálisan az ennél még borsosabb árú keverékekből készülhet ehető ízű és állagú kenyér. A búzalisztes változatokkal szemben itt a hozzávalók arányai is mások: mivel a gluténmentes lisztkeverékek jóval nagyobb mennyiségű folyadékot vesznek fel, ezért kevesebb liszt és több víz szükséges ahhoz, hogy 1 kg-os kenyeret kapjunk.

Gluténmentes kenyér (1 kg)

• 550 g gluténmentes kenyérliszt – 962 Ft
• 15 g útifűmaghéj – 90 Ft
• 20 ml olaj – 11 Ft
• 20 g só – 5 Ft
• 25 g élesztő – 48 Ft
• Összesen: 1116 Ft

Érdemes megjegyezni azt is, hogy nem csak a lisztek, hanem ehhez mérten a boltokban, készen kapható gluténmentes kenyerek ára is jóval borsosabb, mint a búzás változatoké: a kilós áruk átlagosan 3-5000 Ft között mozog. Így már könnyedén megállapítható, hogy a búzalisztekhez hasonlóan, a gluténmentesen készült házi kenyér elkészítése is jócskán megéri nem csak ízben, de anyagi szempontból is.