Eljött a primőrök szezonja, lassan a hazai fóliasátrak és üvegházak is ontják az első retket, salátát, újhagymát, majd később a többi zöldséget és gyümölcsöt. Nagy veszély is ez, hajtató berendezések alatt ugyanis többször kell permetezni.

E hatóanyagok mérgek, nem mindegy, hogy a piacon, boltban kínált, szemre szép termék mennyi maradékot tartalmaz belőlük. S mindig akadnak lelkiismeretlen termelők, akiknek csak az számít, hogy minél szebb és nagyobb legyen a termék, mert az eladható. S nem mindegy, hogy akkorra készül-e el a saláta, amikor a piacon a legnagyobb profitot lehet zsebre tenni. Nitrogén műtrágyával meg lehet „nyomatni”: mindegy, hogy mennyi nitrit, nitrát marad benne!

Nem véletlenül a salátát hozzuk példaként: tavasszal a legtöbb problémát e zöldség jelenti a szermaradványokat illetően. Nem kirívó mennyiségben, de a szakemberek mindig találnak elkobzandó tételeket.

A vevő számára pedig legyen gyanús, ha a zöldség túl szép, ha az egy hónapos piros retek majdnem akkora, mint a karalábé! Elkérhetjük a permetezési naplót is, bár a papír sem minden. Az Európai Unióban rendszeresen végeznek ilyen vizsgálatokat, és forró dróton értesítik a tagországok hatóságait, hogy melyik tétellel van baj, amit a boltokból azonnal visszavonatnak. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) emberei legutóbb összesen 81 ezer mintát ellenőriztek – 685 különféle vegyszerszármazékot vizsgáltak –, s ezek 45 százalékában találtak vegyszereket, de határértéket meghaladó szintet csak a minták 1,5 százalékában mértek. Ezek közül a legnagyobb arányban, 2,5 százalékban a különféle eprekben mutattak ki szermaradványokat – ami nem véletlen, hiszen az eper érzékeny a megbetegedésekre.

A szerek többsége gombaölő volt, ami rákkeltő hatású.