A témában különösen a DNS-alapú családfakutatási módszer népszerű. A fő indíték a kíváncsiság. Minden családban hallani a felmenőkről régi történeteket, legendákat, amelyeknek sokan szeretnének utánajárni, hogy igazak-e vagy sem. Ez pedig egy izgalmas kalandot is jelent.

„Az emberek egyre inkább bizonytalannak érzik a jövőjüket, nem tudják, merre tart az életük. Ilyen élethelyzetben pedig hajlamosak a múlt felé fordulni, kíváncsiak arra, hogy az őseik vajon hogyan állták meg a helyüket, milyen problémákkal kellett megküzdeniük” – mondta a hirado.hu-nak Bárdossy Péter történész-levéltáros, családfakutató.

Manapság az emberek jönnek-mennek a világban, új kultúrákat ismernek meg, s ennek hozományaként egyre fontosabbnak érzik, hogy a saját identitásukat megerősítsék – tette hozzá Bárdossy –, kíváncsiak, honnan származnak, mely kultúrákhoz lehet közük. Ennek kiderítése egyfajta szilárd talajt jelent a számukra.

A kíváncsiság a fő mozgatórugó

A családfakutatás fő indítéka a kíváncsiság. Minden családban hallani a felmenőkről régi történeteket, legendákat, amelyeknek sokan szeretnének utánajárni, hogy igazak-e vagy sem. Ez pedig egy izgalmas kalandot is jelent.

Léteznek családfakutató honlapok, melyekre elődeink nevét és néhány adatát feltöltve és megosztva,

a rendszer megvizsgálja a mások által közzétett adatokkal való egyezéseket,
és így akár messzi rokonokra is rá lehet bukkanni. Sokan találják meg ezzel a módszerrel az Amerikába vagy a Nyugatra elszármazott rokonaikat, rengeteg ilyen történetről lehet olvasni. A szakértő szerint azonban nem árt, ha adatvédelmi szempontból óvatosak vagyunk, és nem minden adatot teszünk publikussá.

A DNS-teszt hozzájárul a pontos adatok felderítéséhez

Ezeket a felderített kapcsolatokat helyezik még szilárdabb és megbízhatóbb alapokra a DNS-tesztek, amelyek önmagukban is rengeteg sorsdöntő adattal szolgálhatnak.

A teszt azon alapul, hogy a felmenőink lehetséges eredete a DNS-ünkbe van kódolva, egyes genetikai jellegek pedig meghatározható földrajzi helyekről származnak, és az ottani génállományból merítenek. Ezért a DNS-teszttel arra is lehet következtetni, hogy a tesztalany melyik földrajzi régióból, netán népcsoportból való.

^{A kép illusztráció (Fotó: MTI/Kovács Tamás)}

„Jó pár évvel ezelőtt ezeket a teszteket még rendkívül magas áron kínálták a laboratóriumok, mostanra azonban akár húsz-huszonötezer forintért is el lehet végeztetni ilyen vizsgálatot. Ennek oka egyrészt, hogy a molekuláris biológiai módszertan olcsóbbá vált, továbbá a növekvő érdeklődés miatt a DNS-eredet kutató cégek le tudnak faragni a költségekből” – mondta a hirado.hu-nak Egyed Balázs genetikus.

Előnyök és hátrányok

Mindezek miatt a DNS-eredetkutatás csak az utóbbi években kapcsolódott össze a családfa felderítésével. A korábbi DNS-teszteket a családfakutatók arra alkalmazták, hogy genetikai módszerrel igazolják, valóban rokonsági kapcsolat van-e a dokumentált felek között.

Mivel azonban egyre többen kértek ilyen jellegű vizsgálatot, egyre több adat állt rendelkezésre az adatbázisokban, ami lehetővé tette azt, hogy véletlen módon is találjanak egyezéseket, felderítsenek ismeretlenek közötti rokoni kapcsolatokat. Így olyan rokonokat is össze lehetett kapcsolni, akiknek nem volt tudomása egymásról – ismertette a kutatás kezdeteit a genetikus.

„A vizsgálat a teljes genomot, a teljes DNS-állományt lefedi, és akár több százezer pontot vizsgál a genomon belül. Ez arra is lehetőséget ad, hogy ne csak arról mondjanak valamit, hogy kivel állhat az ember rokonságban, hanem át lehet tekinteni, hogy ezeknek a pontoknak a tulajdonságai hogyan oszlanak el az emberi populációban, és milyen jellegzetességeket mutatnak kontinensek, földrajzi régiók között, vagyis arra is jó lehet, hogy valakinek a földrajzi származásáról bővebb információt adjon” – fogalmazott Egyed Balázs.

Mindezekből az adatokból az igazságügyi genetika is profitálhat, egy ismeretlen elkövető a bűntény helyszínén hagyott DNS-maradványainak eredményéből akár arra is lehet következtetni, hogy kivel állhat rokonságban, vagy a Föld mely régiójából származik.

Ezenfelül a DNS-vizsgálat genetikai adottságainkra is fényt deríthet, például hogy mennyire hajlamos valaki egy-egy genetikai eredetű betegségre. Ezeket az eredményeket azonban általában nem egyszerű interpretálni, és laikusként megérteni. Attól, hogy valaki a DNS-teszt eredménye alapján például hajlamos a cukorbetegségre, nem feltétlenül jelenti azt, hogy cukorbeteg is lesz. Inkább egyfajta segítséget jelent az eredmény, hogy mire kell a páciensnek ügyelnie az életmódját illetően – magyarázta.

A minta beküldése előtt érdemes átgondolni a lehetséges következményeket – hívta fel a figyelmet Egyed Balázs –, ugyanis ha nem magyarországi szolgáltatóval szerződünk, ahová a DNS-mintát eljuttatjuk vizsgálatra, azzal tulajdonképpen átadjuk a genetikai adatainkat egy másik ország szolgáltatójának.

A kérdés, hogy hogyan használják fel, és kiknek adhatják el az adatokat, melyek személyes adatok. Európában és hazánkban a személyes adatvédelem lényegesen szigorúbb, mint más országokban, ezzel érdemes tisztában lenni. Harmadik országba kerülve előfordulhat, hogy az adatok akár név nélkül, de illetéktelen kezekbe kerülnek.

Címlapkép: illusztráció (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)