Évezredek óta visszatérő konfliktusforrás minden férfi-nő kapcsolatban, hogy szex után a férfi elálmosodik (rosszabb esetben rögtön el is alszik, még rosszabban horkol is), a nő pedig ezen felidegesíti magát. Ahhoz képest, hogy mennyire sok embert érintő jelenségről van szó, aránylag keveset kutatták az okait a tudósok, de azért mára nagyjából összeállt a tudományos magyarázat a dologra.

Ha az ortodox megközelítést választjuk, logikusnak tűnik, hogy a szex jellemzően este, ágyban, párnák közt zajlik, és (már ha elég sokáig tart persze) fizikailag kimerítő. Szükségszerű, hogy ha az ember este már amúgy is fáradt, a testmozgás után még jobban az lesz. A szex szorongásoldó hatását sokszor igazolták már - ha megszűnik az elalvást egyébként akadályozó idegesség, nyugtalanság, az ember természetesen könnyebben álomba merül.

Ezek az érvek azonban még nem magyarázzák a jelenséget, hiszen ugyanúgy érvényesek az álmosodáshatásra látszólag immunis nőkre is. A magyarázathoz az orgazmus biokémiai hátterét kell kicsit jobban megismernünk.

Mi történik az agyban, amikor nagyon jó?
Szexuális kielégülésnél a férfi agyalapi mirigye egy csomó különféle vegyületet és hormont bocsát ki, és árasztja el vele a szervezetet. Ilyen például az epinefrin, a szerotonin, az oxitocin, a vazopresszin és a prolaktin. Ezek közül számunkra most a prolaktin a legérdekesebb. Ennek a hormonnak több funkciója van, terhes nőknél például ez indítja be és szabályozza a tejtermelődést. Mellékesen pedig a szex élvezetéért is felel, és orgazmus után semlegesíti a szexuális izgalomért felelős dopamin hatását. Amíg fel nem szívódik, addig nyugalomban tartja a testet, és amikor elenyészik a hatása, akkor lesz a férfi újra harcra kész. Az állandó magas szintje impotenciával, a libidó elveszítésével jár.

Na és mit csinál még a prolaktin? Eltalálták: elálmosítja az embert. Állatkísérletekben a prolaktinnal beinjekciózott tesztalanyok a fizikai fáradtság és álmosság jeleit mutatták, sokszor el is aludtak. Embereknél is kimutatták, hogy a test természetes prolaktinszintje alvás közben jóval magasabb, mint ébren. Sőt, egy kutatás azt is megmutatta, hogy ha a férfi maszturbálással éri el az orgazmust, az agya ilyenkor negyedannyi prolaktint szabadít fel, mint közösülésnél teszi. Hogy ennek mi az oka, azt egyelőre senki nem tudja.

Az orgazmuskor a férfi agyában felszabaduló hormonok közül két másik, az oxitocin, és a vazopresszin is kapcsolatba hozható az alvással, a kettő jelenléte ugyanis egy harmadik hormon, a melatonin megjelenésével is jár, ami pedig közvetlenül az alvás szabályozásáért, a test biológiai órájának kezeléséért felel. Olyanoknak szokták felírni a szedését, akiket nagyon megvisel a repülős utazással járó jetlag.

Na de kinek áll ez érdekében?
Minden fura, első látásra nem éppen logikusnak tűnő biológiai jelenség felveti a kérdést: hát ez vajon milyen előnyt hordoz magában, hogy az evolúció úgy alakította a dolgokat, hogy kialakult? Szigorúan evolúciós szempontból nézve minden hím célja az hogy minél több nősténnyel párosodjon, minél több utódja legyen, akik továbbviszik a genetikai kódját. Ebben a tervben pedig nem sokat segít, ha szex után bealszik az egyszeri férfi.

Lehetséges magyarázat lehet erre, hogy ha orgazmus után némi időre mindenképpen szüksége van a férfinak, hogy újra kész legyen az utódnemzés evolúciós parancsának teljesítésére, a leghatékonyabb, ha ezt az időt pihenéssel, feltöltődéssel tölti el - vagyis alszik egy jót. Más magyarázatok szerint az álmosság egyszerű mellékhatás. Az oxitocin és vazopresszin ugyanis egy olyan, roppant fontos funkciót is ellát, mint a pár két tagja közti érzelmi kapocs, a bizalom elmélyítése. Gyakorlatilag ez a két hormon köti össze a szexet az érzelmekkel. Evolúciós szempontból pedig az utód túlélési esélyein rengeteget javít, ha a szülei között erős érzelmi kapcsolat van. Ehhez képest pedig elhanyagolható mellékhatás, ha a férfi bevágja a szunyát szex után.