A sikeres felvételi vizsga után otthonról az oktatás helyszínére költöző, nem kollégista diákok szálláshelyet keresnek maguknak. Nem árt ennek a fortélyaival megismerkedni.

Hol kezdjük? Ellenőrizzük a lakáskiadó jogosultságát. Erre a legmegfelelőbb a 30 napnál nem régebbi tulajdonilap-másolat. A régebbi adásvételi szerződés, földhivatali határozat nem elég. Ha egy bérlő kínálja albérletül a lakást, a jogosultságát a tulajdonossal kötött bérleti szerződéssel kell igazolnia.

Írjunk-e szerződést? Igen, mert csak az érvényes. Szerepelnie kell benne a bérbeadó és a bérlő adatainak, a bérlet feltételeinek, kikötéseinek. Ilyen például a bérleti díj összege és megfizetésének módja; a felmondás határideje; az esetleges kaució összege és időtartama; a rezsiköltség kiegyenlítésének elszámolása és kifizetése (csakis a számlák bemutatása után szabad kiegyenlíteni, s ha a számlák nem az albérlet címére érkeznek, bizonylatot kell kérni a befizetésről); a közös költség esetleges megosztása (ami – ha csak a felek a bérleti szerződésben másképpen nem rendelkeznek – a tulajdonost sújtja, s ugyanez vonatkozik a szemétdíjra is).

Kérjünk-e személyi igazolást? Aláírás előtt a szerződő feleknek bemutatniuk és ellenőrizniük kell egymás iratait. Tanúk felkérése nem kötelező, de az aláírásuk később bizonyítékként sokat érhet.

Mit kell tudni a felmondásról? A bérleti szerződést bármelyik fél megszüntetheti, a kikötött felmondási idő mindkettőjüket kötelezi. Ha ez például 30 nap, akkor a szerződés felmondása után a bérlő még egy hónapig a lakásban maradhat, illetve ha a bérlő mond fel, ugyanennyi időre ki kell fizetnie a lakás költségeit. Ha a bérlemény tulajdonosának kilétében változás történik, az élő szerződés változatlan feltételekkel fut tovább, sőt: minden olyan követelésért, amelyet a bérlő az új tulajdonossal szemben támaszt, az eladó is egyetemlegesen felel. Amennyiben az új tulajdonos megszegi a bérlővel szembeni kötelezettségét, a kártérítés az előző tulajdonostól (az eladótól) is követelhető.

Mennyi időre szerződjünk? Köthető hosszabb távú, határozott időtartamra szóló bérleti szerződés is, ám tudni kell, hogy időközben több minden is változhat, ami miatt okafogyottá válhat a kontraktus, amiből csakis közös megegyezéssel szabadulhatunk.

Mit köthet ki a bérbeadó? Leginkább azt, hogy a szerződés megszűnése esetén a bérlő nem tart igényt elhelyezésre, akitől befogadó nyilatkozatot kér arról, hogy hová költözik, ha a lakást el kell hagynia. Az albérlőt önhatalmúlag nem lehet kitessékelni, hanem bírósághoz kell fordulni, s a bírósági végrehajtó intézkedhet. A berendezésről készített felvétel alapján az albérlő által okozott kár fejében (az arányosságot betartva) annak a tulajdonából a lakáskiadó visszatarthat tárgyakat.
Mire szolgál a kaució? A bérbeadó egy- vagy kéthavi lakbér összegét biztosítékul tartja magánál, hogy abból a lakás használata során esetleg keletkezett károk elhárítását fedezze.

Miről készítsünk jegyzőkönyvet? Hasznos a közüzemi mérőórák állását, a lakás adott berendezési és felszerelési tárgyainak felsorolását és állapotát (a hibákkal együtt) írásba foglalni.

Ki fizeti a javításokat? A rendeltetésszerű használat során a bérleményben lévő meghibásodott gépeket, bútorokat a tulajdonos köteles javítással, pótlással megfelelő állapotban tartani.

Mikor ellenőrizhet a bérbeadó? Érdemes a bérleti szerződésben rögzíteni, hogy a bérbeadó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül (ezt vitás esetekben a bíróság minősíti) mikor tekinti meg a lakását. A gyakorlat szerint a havi egyszeri szemrevételezés elegendő.