A városi élet természetes velejárója a tömeg vagy például a sorban állás - sokan feszültek lesznek, ha embertársaik túl sokan, és túl szorosan állnak körülöttük. A kutatók nemcsak arra jöttek rá, hogy miért reagálunk így, de azt is, mit tehetünk ellene.

A sorban állást persze senki sem szereti, de az leginkább azért van, mert az ember vagy siet valahova, vagy a sor megy lassan. Azonban sok, kevés empátiával bíró embernél előfordul, hogy embertársainak közelsége idegesíti, feszültté teszi. Most már tudjuk, ennek a természetes stressz az oka.

Tudományosan is megállapították, hogy az empátia és a stressz összefüggnek egymással, ez azonban nem csak az emberek között figyelhető meg. A Current Biology cikke szerint kanadai tudósok egereken végeztek kísérletet, és az eredményekből hasonló következtetésre jutottak - számol be a Focus Online.

Ezek a kis állatok ugyanis olyan szintre képesek eljutni a stressz és egymás idegesítése miatt, hogy valós, erős fizikai fájdalmat okoznak egymásnak. Az emberek között ez természetesen nem így működik, mint ahogy képesek vagyunk különbséget tenni embertársaink között, és tekintettel vagyunk barátainkra, ismerőseinkre. Azonban ha egy kis dózist kaptak a stresszgátló metirapon hormonból, az egerek is barátságosabban kezdtek viselkedni fajtársaikkal hasonló stresszhelyzetben. Ebből azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy az empátia és a stressz összefügg, méghozzá fordított arányban, vagyis a stressz csökkentésével növelhető az empátia.

A folyamat ellentétes előjellel is működik, azaz amikor a megnövekedett empátia csökkenti a stresszt. Erre olyan kísérletet végeztek, amiben egy diák jéghideg vízbe merítette a kezét, ami fájdalmat okozott, de mindezt sokkal könnyebben viselte, ha egy barátjával ült szemben.

Ezek a barátok a kísérlet során erősebb reakciókat is mutattak barátjuk fájdalmát látva, mint az idegenek. Azonban mind a tesztalanyokra, mint az őt nézőkre hatással voltak a stresszoldó anyagok, amelyek gyakran annyira növelték a nézők empátiáját, hogy gyakran maguk is összerezdültek, amikor a másik beletette kezét a jéghideg vízbe.

A hétköznapokban azonban általában nincs szükség a stressz kémiai anyagokkal történő blokkolására, elég mondjuk egy negyed óra közös videojátékozás, vagy zenélés (egyes játékokkal a kettő együtt is művelhető), és a hatás hasonló. Ez pedig független a barátságtól, amit jól mutat, hogy ha idegenek játszottak együtt a kísérlet során, az együttérzés akkor is megnőtt a másikkal szemben, a közös program miatt. Ugyanakkor a játék önmagában nem elég, társ kell hozzá: aki egyedül játszott, nem lett semmivel sem empatikusabb.

Ezek a kísérletek nagyon jól mutatják azt is, miért nem alakul ki empátia két idegen között - mondta Jeffrey Mogil, a montreali egyetem munkatársa, aki a kísérletet vezette. - A titok nyitja a stressz, különösen a társadalmi stressz, amit az vált ki, hogy egy idegen ember mellett kell lennünk." Ha ez a stressz megszűnik, az ember is nyitottabbá válik.