A legtöbb baleset a fővárosban történt. Vannak olyan cégek, amelyek versenyelőnyhöz jutnak azáltal, hogy nem fordítanak elegendő figyelmet a munkavédelmi jogszabályok betartására.

Három napnál hosszabb időre 9969-en váltak munkaképtelenné munkahelyi baleset miatt, szemben az egy évvel korábbi 10276-tal. A halálos kimenetelű munkabalesetek száma viszont jelentősen, 2016 első hat hónapjában mért 36-ról 45-re nőtt.

A gépiparban fordul elő a legtöbb munkahelyi baleset, az idei év első félévében több mint 2000 esetben, az építőiparban és a mezőgazdaságban 320, illetve 256 munkahelyi baleset történt. Ezek közül 11, illetve 7 halálos volt.

Eddig idén több mint 55 millió forint munkavédelmi, és 250 ezer forint eljárási bírságot szabtak ki.

A legtöbb baleset (1766) Budapesten történt, majd a sorban Pest megye következik (738), Fejér megye a harmadik (689), a legkevesebb baleset Tolna (142) és Nógrád (200) megyében fordult elő. A balesetek közül több mint 3400 250 munkavállalónál kevesebb embert foglalkoztató vállalatoknál történt.

Velicsek Ildikó, a budapesti kormányhivatal munkavédelmi ellenőrzési osztály osztályvezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: Budapesten megnövekedett az építkezések száma, ez pedig a balesetek kockázatának megnövekedését is jelenti. Hozzátette: a fővárosban az 1766 munkabalesetből 13 volt súlyos, 9 volt halálos – ez utóbbi 3 közúti baleset volt, amelyet a munkavédelmi hatóság nem vizsgál.

A halálos és életveszélyes munkabalesetek valóban az építőiparban fordulnak elő leggyakrabban – fűzte hozzá. Mint mondta, előfordul ugyanakkor, hogy a munkáltató nem jelenti be a balesetet, és nem küldi meg a munkabaleseti jegyzőkönyvet, hiszen a munkáltatónak minden balesetet ki kell vizsgálnia.

Ekkor fordulhat a munkavállaló a hatósághoz

A 3 napon túl gyógyuló munkabalesetekről munkabaleseti jegyzőkönyvet kell kiállítani, és minden hónap 8. napjáig meg kell küldenie a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak.

Kifejtette: a munkatörvény szerint, ha a munkáltató nem vizsgálja ki a munkabalesetet, vagy nem ért egyet a kivizsgálással, akkor a munkavállaló a munkavédelmi hatósághoz fordulhat.

Minden súlyos munkabalesetet hivatalból ki kell vizsgálnia a hatóságnak – tette hozzá.

Még több lehet az áldozat

Tapasztalataik szerint figyelmetlenek a munkavállalók is, nem figyelnek oda, sietnek, illetve például az építőiparban a magasból való leesés abból adódik, hogy nincs veszélyérzetük. Megemlítette az építőiparban a segédmunkát is: a segédmunkásoknak nincsen szakmai ismeretük, őket Velicsek Ildikó különösen veszélyeztetettnek tartja.

Kovács László munkavédelmi szakértő, a VDSZ országos titkára azt mondta: az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy a különböző régiókban ismertté vált munkabaleset közül számos súlyos és halálos munkabaleset is történt.

A nagyobb probléma, hogy ezek csak az ismertté vált esetek, és nem tartalmazzák a foglalkozási megbetegedéseket és haláleseteket, melyek akár nagyságrendekkel is nagyobb lehet.

A gépekkel való munkák a legveszélyesebbek

Olyan területek a legbalesetveszélyesebbek, amelyekben gépekkel, nehézipari vagy könnyűipari gépekkel dolgoznak a munkavállalók. A feldolgozóipar, szállítás, raktározás, posta, illetve az építőipar és a mezőgazdaság is súlyosan érintett a munkabalesetekkel – tette hozzá Kovács László.

A munkabalesetekért a munkaadó a felelős, ám a munkavállalónak be kell tartania az előírásokat – húzta alá, kiemelve, hogy ez a cégek méretétől függően váltakozik, hiszen van, ahol komolyan veszik a munkavédelmet, ám a kis-és középvállalkozások esetében tragikus a helyzet: sok esetben versenyelőnyhöz jutnak azok a cégek, amelyek nem fordítanak elég figyelmet a munkavédelmi jogszabályok betartására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyobb cégeknél arányaiban kevesebb munkabaleset történik.

A munkavédelmi törvény értelmében bírságot is kaphat az a munkavállaló, amely nem tartja be azokat az előírásokat, melyet munkáltatója előírnak. Más kérdés, hogy a cégvezetés, a munkavédelmi megbízott ellenőrzi-e ezek betartását – tette hozzá.

Velicsek Ildikó a faipart is kiemelte a veszélyes munkakörökből, ahol főleg csonkolásos balesetek fordulnak elő – a fővárosban az elmúlt fél évben 9 ilyen eset történt, de ezek nem voltak súlyosak.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a gépek biztonsági berendezéseit minden esetben működtetni kell. A karbantartási munkákat végzők szintén fokozottan ki vannak téve a baleset kockázatának a gépek javítása során, hiszen a védőburkolatokat le kell szerelniük – fűzte hozzá Velicsek Ildikó.