Szünidőben pedig - amikor zárva tartanak a közoktatási intézmények – hirtelen megugrik a beteg gyerekek száma.
Az európai tendenciába nagyon is illeszkedik a magyar gyakorlat, miszerint igyekszünk minél kevesebben hiányozni a munkahelyünkről betegség miatt – vagyis nem szívesen megyünk táppénzre. Négy éve még 27, tavaly már csak 24 nap táppénzes napot engedett meg magának az átlagos magyar munkavállaló. Holott a táppénzre jogosultak száma a négy évvel ezelőtti számokhoz képest nőtt, ugyanakkor a betegszabadságra menők száma majdnem egymillióról hozzávetőlegesen 825 ezerre csökkent. Az okok sokrétűek lehetnek. Gyaníthatnánk azt is, hogy egészen egyszerűen csak egészségesebbek vagyunk, ám az optimista gondolatot hamar megcáfolják az OEP megbetegedésekre vonatkozó adatai. Az ok sokkal prózaibb: a legtöbben hasonlóan a többi európai munkavállalóhoz, féltik az állásukat, ezért inkább lábon hordják ki a betegséget. Ha mégis táppénzre mennének, egy hétnél tovább csak nagyon kevesen tartják távol magukat munkahelyüktől. Jellemző, hogy azokban az országokban maradnak otthon többet a betegek, ahol nem kell aggódniuk a munkájuk elvesztése miatt, illetve jók az ellátási körülmények.
Legtöbben mozgásszervi okok miatt vonulnak betegállományba – élen jár a derékfájás -, de az utóbbi években a stressz is a kieső munkanapok számát növeli jelentős mértékben.
Nyaranta pedig érdekes tendencia figyelhető meg a KSH adatai szerint: egyre több gyerek lesz beteg. Olyannyira, hogy a gyermekek megbetegedéseire költött összeg nyáron 38,6 százalékkal lépte túl az előírt irányzatot. Június végére pedig az éves 2,3 milliárdos keret 70 százaléka elfogyott – írja a Világgazdaság.