A kampányszerű fogyókúrák, a konyhatechnikai változások és a finomított élelmiszerek, de még az autók elterjedése is mind hozzájárultak az elhízás elterjedéséhez, s ezáltal a rohamosan gyarapodó inzulinrezisztensek, majd a belőlük cukorbetegekké válók számának ugrásszerű növekedéséhez.

Magyarországon akár 1,5 millió inzulinrezisztens ember is élhet, akik közül sokan nem is tudják, hogy a cukorbetegség előszobájában toporognak. Aki hiperinzulinémiás, az már a küszöbre is rálépett. Mielőtt azonban kétségbe esnénk, Dr. Tabák Ádám, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinika Diabétesz részlegének vezetője megnyugtat, ebből az állapotból is van még visszaút, sőt, akár egy 2-es típusú cukorbeteg is meggyógyulhat. Minderről cikksorozatunk előző részében olvashatnak. Ezúttal a diétákat és az azok körüli tévhiteket jártuk körbe.

Nem létezik csodadiéta

A diabetológus szakember praxisa során nagyon sok különböző típusú pácienssel találkozott már, számos kutatásban részt vett, így a különböző fogyókúrákra is remek rálátása van. Mindezek után nem meglepő, hogy ő sem egy csodadiétát emel ki, hanem azt, hogy teljesen egyéni, kinek mi működik. Van, akinek a sok kis étkezés, megint másnak a napi 1-2, és akad olyan, akinél néhány heti koplalás a célravezető. "Ha valaki nagyétkű volt és kétszer evett egy nap, majd azt mondjuk neki, hogy egyen többször naponta, akkor többször fog sokat enni. Ehelyett azt a módszert kell megtalálni, amivel valóban le tudja csökkenteni a bevitt kalória mennyiségét a korábbihoz képest" - világított rá egy fontos szempontra a Semmelweis diabétesz részlegének vezetője, hangsúlyozva: vannak ugyan nüansznyi különbségek, hogy valaki 1, 3, vagy 5 étkezés formájában viszi be a kalóriát, de a fogyás önmagában sokkal fontosabb, mint az, hogy milyen rendszert követünk. Azt kell tehát csinálni, amit hosszútávon képesek vagyunk tartani, nyilván az extrém éhezést kerülni kell.

Rugalmasak a szabályok

De akkor miért terjedt el a 160 grammos diéta? - kérdeztük a szakembert. Induljunk ki onnan, hogy országonként eltérőek lehetnek a különböző táplálkozási szokások, ezáltal az elfogyasztott élelmiszerek arányai és összetétele is. A mediterrán diéták például jellemzően zsír, olaj alapúak, a bevitt kalóriák majd fele abból származik, míg egy szokásos magyar értrendben több a kenyér, a gabonaféle, tehát szénhidrátban gazdagabb. A 160 gramm szénhidrátot (ch) tartalmazó, napi 1400-1600 kalóriás diétát, melyben öt étkezésre osztjuk szét ezt a keretet, alapvetően a magyaros táplálkozást követő cukorbeteg nőknek javasolják. Egy mediterrán jellegű étrend mellett az elfogyasztott szénhidrát mennyisége ugyanannyi energiabevitel mellett ennél lényeges kevesebb is lehet. Ha a beteg olyan gyógyszert kap, ami a természetes inzulintermeléstől függetlenül csökkenti a vércukorszintet, az étkezések időbeli elosztása is fontos, ugyanis a rendszertelen étkezés ilyenkor hipoglikémiás rosszullétet okozhat. Nem ragaszkodunk azonban ilyenkor sem ahhoz, hogy valaki minden étkezést megegyen. Ha nem akar reggelizni, vagy tízóraizni, akkor nem kell. De azt az étkezést később nem pótolhatja - foglalható össze röviden a szakember válasza.

Elmondta, mivel általában 3 óra, mire helyreáll valakinek az étkezéstől megemelkedett vércukorszintje, így, ha ezeket figyelembe vesszük, ki is jön a 7 órai reggeli, 10 órai köztes étkezés, 13 órai ebéd, 16 órai uzsonna és 19 órai vacsora. "Ha egy idősebb ember például ragaszkodik az eddig megszokott ételeihez, de nem akarom, hogy háromszorra egye meg azt a mennyiségű szénhidrátot, akkor érdemes azt szétosztani 5 részre. De ha nem akar valaki naponta ötször enni, s meg tudja azt oldani, hogy úgy csökkenti a három étkezés szénhidráttartalmát, hogy ne ugorjon ki extrém módon a vércukorszintje, akkor csinálhatja három étkezéssel" - részletezte dr. Tabák Ádám. Tehát, mivel ezek az étkezési szabályok rugalmasak, az sem ördögtől való, hogy ha valaki éjjeli bagoly, vagy éppen három műszakban dolgozik, akkor még este tízkor beiktasson egy késői étkezést.

A fogyás legyen az elsődleges cél

Dr. Tabák Ádám nem próbál hiú reményeket kelteni bennünk, amikor az ideális étrendről, s a kerülendő ételekről faggatjuk. "A különböző diéták hosszútávú hatásaival kapcsolatban relatíve kevés a jól kivitelezett vizsgálat. Áltlánosságban elmondhatjuk, hogy az a baj, hogy nehéz a különböző igényű és típusú emberek számára 20-30 évre előre meghatározni, hogy mit egyenek. Nyilván vannak olyan táplálkozási mintázatok, amiket egészségesebbnek gondolunk. Előnyben részesítjük például az egyszeresen telített zsírsavakat a többszörösen telített vagy transzzsírokkal szemben.

A finomított cukorral leginkább az a baj, hogy a cukron kívül semmi tápértéke nincs. De akár a tortát is nyugodtan meg lehet enni, csak számolni kell azzal, hogy az egy töményebb kalóriaforrás, mint egy rostban gazdag élelmiszer" - így a Semmelweis-en dolgozó szakorvos, megjegyezve: a rostok ugyan elősegítik a bélmozgást, de szörnyű puffadást is okozhatnak, ahogyan az édesítőszerek egy része is, amik emellett hasmenést is kiválthatnak. Ha tehát valakinek érzékeny a bele, az nem biztos, hogy jól jár egy ilyen "egészségesebb" diétával.
"Ha kialakul az inzulinrezisztencia, ott a kalóriamegszorítás, s ezáltal a fogyás sokkal fontosabb előnyök, mint, hogy valaki rostban gazdag ételeket egyen. Ha a páciens fehér kenyérrel is meg tudja tartani az előírt kalóriabevitelt, akkor ez is működhet. Itt alapvetően a fogyást elősegítő kalóriadeficit a lényeg, az másodlagos, hogy miből nyerjük ezeket a kalóriákat" - hangsúlyozta dr. Tabák Ádám, aki szerint "ráérünk" a kívánt testsúly elérése után gondolkodni azon, hogy mit és milyen minőséget eszünk, ami például kihatással lehet a szív-érrendszeri betegségek kockázatára. Érdemes száműznünk például a feldolgozott húsokat, felvágottakat, figyelembe venni, hogy a növényi eredetű fehérjék fogyasztásával kisebbek lehetnek a daganatok vagy a szívbetegségek kockázatai. "Ezek azonban lényegesen kisebb hatásúak, mintha valakin van 40 kiló súlyfelesleg" - tette hozzá.

Egészséges kövérség: mítosz vagy valóság?

Testtömegindex ide, kiakadó mérlegnyelvek oda, sokan állítják, hogy ők bizony a túlsúlyuk ellenére is makkegészségesek. "Éveken át volt egy ilyen vita a szakirodalomban, hogy van-eanyagcsereegészséges kövérség? Egy vizsgálatban évtizedekig követtünk angolok embereket, s amikor egy adott időpillanatot néztünk, akkor tűnhetett úgy, hogy jól vannak. De hosszútávon ezekből az emberekből is anyagcsere egészségtelen kövérek lettek. Ha szerencséjük van, még időben vissza tudják fordítani a folyamatot, ha nem, akkor metabolikus szindrómával, diabétesszel, magas vérnyomással kell szembenézniük, de még ekkor is lehet és kell tenni, mert még innen is van visszaút" - jelentette ki a dibetológus, még egyszer aláhúzva: pillanatnyilag érezheti magát jól egy túlsúlyos ember, de ne dőljön hátra, mert biztosan a diabétesz irányába tart, ha nem változtat.

Ha valaki ezek után tudni szeretné, hogy mi a státusza ebben a folyamatban, menjen el a háziorvosához, ottani feladat ugyanis a magas kockázatúak szűrése, tájékoztatása. Mindehhez pedig az sem kell, hogy tudjuk, milyen az érintett inzulinszintje. "A magas inzulinszint önmagában nem betegség, ráadásul vizsgálata sokkal költségesebb eljárás, mint egy sima terheléses cukor vizsgálat, amivel kezdeni kell" - jegyezte meg a szakember. Ha az említett vizsgálat után igazolódik a cukorbetegség vagy a pre-diabétesz, csak akkor kell a diabetológushoz fordulni. Dr. Tabák Ádám szerint, egy frissen felfedezett diabétesz megfelelő életmódbeli kezeléssel gyógyítható, ahhoz azonban súlyvesztés és az előírt diéta betartása is kell. Ne higgyünk a fogyasztószerek csodájában, mert a szakember szerint, legfeljebb 4-6 kilót lehet leadni velük, bár szerinte arra mindenképpen alkalmasak, hogy megindítsák a fogyást. A tartós és nagyobb eredmények eléréséhez viszont pszichésen is el kell fogadnia a betegnek, hogy életmódot vált, s úgy alakítani a továbbiakban étrendjét, életét.

Nem egyedül az egyén hibája, hogy elhízik

A diabetológus a fogyasztószerek mellett a kampányszerű diétákról, sőt a konyhatechnikai változásokból adódó problémákról is beszélt, annak kapcsán, hogy vajon csak nekünk, laikusoknak tűnik úgy, hogy egyre több az inzulinrezisztens, vagy valóban növekedett az IR-esek és a diabéteszesek száma?

"Létezik egy úgynevezett felismerési torzítás, ami attól van, hogy mind több vizsgálatot végzünk, így mind több embernél vesszük észrea kóros leleteket. De alapvetően a kövérség világjárványának hatását érezzük, ami a 70-es években indult, s azóta is szedi áldozatait" - válaszolta a dr. Tabák Ádám, aki arról is beszélt, bizonyíthatóan nőtt a terhességi diabétesszel küzdők aránya, ahogyan az állapotos nők átlagos testsúlya is. Ma már minden terhest szűrnek terhességi cukorbetegség irányába a 24-28. hét környékén. Ez az állapot nem csak a magzat számára lehet veszélyes, hanem évekkel előre "figyelmeztet", itt baj lesz, előbb-utóbb cukorbetegek lesznek. "Azt is látjuk, hogy a 90-es években születettek között több a diabéteszes, mint a 80-as években napvilágot látottaknál, s egyre fiatalabb korban jelenik meg a betegség. Ez az életmódunk gyökeres változásával függ össze, amit befolyásolnak például a konyhatechnikai változások, az ipari technológiák megjelenése. A földművelés iparosodásával és az autók tömeges megjelenésével például mind kevesebb fizikai aktivitást végzünk, de a kalóriabevitel nem csökkent ezzel arányosan" - részletezte. Dr. Tabák szerint, nem csak az egyén hibája, hogy meghízik, IR-es lesz. "100 éve nem volt ennyi kövér. A környezet az, ami úgy változott meg, hogy errefelé irányítja az embereket, akik érzékenyek ezekre a hatásokra" - tette hozzá.

Csak kemény intézkedéssel érhető el változás

A szakember szerinte ezt a rossz irányba tartó társadalmi folyamatot közösen kell megállítani, s a kövérség elleni harcot együtt kell megvívnunk. "Nem az a megoldás, hogy a túlsúlyos ember elnéz, amikor a tévében hamburgert reklámoznak. Ha azt akarjuk, hogy kevesebb legyen az elhízott ember, nem kell ilyen ételeket mutogatni. El kell érni, hogy a megvásárolható élelmiszerek nagy része egészséges legyen, vagy legyen olyan opció, hogy ugyanazt az ételt kisebb kalóriamennyiségű porcióban lehessen megvenni. Közös feladatunk ennek megoldása, mert az egyén ezt egyedül nem tudja kezelni. Nem tudja magát kiemelni a társadalomból.

A tévét ugyan ki tudja kapcsolni, de a boltba belépve szemmagasságban mindenhol csokik vannak, s ő eleve genetikailag hajlamosabb, hogy ne tudjon ellenállni" - magyarázta, hozzátéve: a súly jojózása is egy rizikófaktor, amit el kell kerülni. "Ha valaki egyszer lefogyott, akkor neki azután is mindig figyelnie kell arra, hogy mit eszik és mennyit, mert a genetikája miatt nem olyan szerencsés alkat, mint akinek nem kell ennyi energiát befektetnie az egészséges testsúlya megőrzésébe" - szögezte le dr. Tabák Ádám, a Semmelweis diabétesz részlegének vezetője.