Bankkártyával vagy készpénzzel érdemes fizetni külföldön? Mire elég az alanyi jogon járó uniós tb-kártya, és hogy is vannak újabban a roamingdíjak? Ha már éppen csomagol a bőröndbe, előbb nézze meg, hogyan spórolhat egy kis előre tervezéssel.

Annak ellenére, hogy sokan még mindig ódzkodnak külföldön bankkártyával (vagy hitelkártyával) fizetni, nagyon is érdemes lehet meggondolni, hogy a család mennyi készpénzt visz magával, és milyen mértékben támaszkodik a plasztiklapokra.

A kártyahasználatnak csupán egy kockázata van a nyaralás büdzséjére: az elszámolás időpontja többnyire később van, mint a fizetés időpontja, ez a két dátum akár napokkal is eltérhet egymástól, és ez az elszámolások, illetve aktuális árfolyamok miatt fontos lehet.

Egy átváltás, még egy átváltás

Ha valaki kártyával vásárol külföldön, egy vagy két átváltás költségét kell kifizetnie. A kártyatársaságok (Visa, MasterCard, American Express) ugyanis átszámítják a fizetett összeget dollárra vagy euróra, majd ezekben a pénznemekben számolnak el a kártyakibocsátó bankokkal. A MasterCard euróban számol, tehát egy eurózónába tett utazáskor ez az első átváltásnem történik meg, a másik két vezető kártyatársaság viszont dollárra váltja a költés értékét (ezeknél tehát praktikusan csak amerikai utaknál nincs konverzió).

Utána jön a második átváltás: ha az ügyfél forinthoz kötődő kártyával vásárolt, akkor a kártyát kibocsátó (jellemzően: magyar) bankok az elszámolás napjára náluk meghirdetett devizaeladási árfolyamon számítják át a szóban forgó (egyszer már euróra vagy dollárra átváltott) összeget forintra. Ha viszont az ügyfél euróban vagy dollárban vezeti a számláját, és ahhoz kapcsolt a kártyája, akkor ő ezt a konverziós költséget megúszhatja, feltéve, hogy ezekben a pénznemekben költött. Ha viszont mondjuk angol fontban vásárolt, és devizaszámlája van, akkor a megfelelő keresztárfolyamon számolnak el vele.

Ezért érdemes tudni, hogy némelyik banknál (például: Raiffeisen, UniCredit) többféle számlát is lehet ugyanahhoz a kártyához kapcsolni, tehát akár utazás előtt és közben is átállítható a költés devizaneme. Egyes kisebb pénzintézetek (Budapest Bank, Magnet Bank) azonban csak forintos kártyákat kínálnak.

Horvátországban olcsóbb az OTP-automata, mint itthon

A bankok külföldi készpénzfelvételi díjait nagyon nehéz összehasonlítani. Jellemzően magas a tarifa, amelynek egy része a kivett összegnek általában 0,5-2 közötti százaléka, és erre jön még az 1-4 eurós fix rész is. A díj rendszerint nem függ attól, hogy forint- vagy devizalapú számláról van szó, még az sem számít, mely földrészen zajlik a művelet. Sokkal inkább a kártyaelfogadó „kiléte” (idegen, csoportbeli vagy saját bankhálózat tagja), illetve a kártya s a mögötte levő számlacsomag típusa a mérvadó.

Néhány tipikus és praktikus eset: az OTP saját horvátországi masináiból még a hazaiaknál is olcsóbb a pénzkivétel, a bank azonban furcsamód többet számít fel az új, a számlájukat 2015-ben nyitóknak, mint a régebbi ügyfeleinek. Az Erste Bank a teljes csoportjában ugyanolyan díjakat használ, mint Magyarországon, az UniCredit a saját csoportjában külföldön drágább, de az idegen automatákhoz képest olcsóbb. A K&H kliensei azonban például az anyaintézet, vagyis a belga KBC Bank masináinál sem számíthatnak semmilyen engedményre, például a gyakran látogatott Szlovákiában vagy Csehországban sem.

Jobb, ha most a görögországi nyaralók sok készpénzzel indulnak útnak

Görögország kedd éjfélkor gyakorlatilag csődbe ment, a bankfiókok zárva ezen a héten (csak a nyugdíjasok egy részének nyitottak ki szerdán), a bankautomatákból egy nap 60 eurót vehetnek fel görögországi bankok által kibocsátott bankkártyával rendelkező személyek. Ez azonban a turistákat elvileg nem zavarja, mert ők korlátlanul felvehetnek pénzt az ATM-ekből – bár az automaták időnként kifogynak a bankókból, igaz, újratöltik az ATM-eket.

Éppen ezért az utazási irodák azt tanácsolják a Görögországba utazó magyaroknak, hogy a nyaralásra szánt költőpénznek a szokásos 30-50 százaléknál nagyobb részét, akár az egészet érdemes készpénzben vinni – írja holnap megjelenő számában a HVG. A szállodákban, boltokban, éttermekben folyamatosan elfogadják a bankkártyákat.

Még árfolyammozgásra is spekulálhat egy készpénzfelvéttel

Ha valaki pontosan szeretné tudni, mennyibe kerül a külföldi pénzfelvétel, egyes automatáknál erre is van megoldás, de korántsem rizikómentes. Az ausztriai Erste-automatáknál például a kártyabirtokos választhat, hogy az összeget az adott pillanatban még nem ismerhető árfolyamon váltják majd át a számlája devizanemére, vagy a kurzust már a tranzakció időpontjában láthatja.

Vagyis azt a lehetőséget kínálja fel a bank, hogy ha hirtelen kedvezőtlen irányba változik az automatából felvett valuta forinttal szembeni árfolyama, akkor emiatt ne fizessen többet (fordított esetben viszont lemond a nyereségről). "Ennek az árfolyam-garanciának azonban borsos ára van, ezért csak annak érdemes kihasználnia, aki arra számít, hogy a tranzakcióhoz képest a forint legalább 3 százalékkal gyengül" – figyelmeztet Szabó István, az Erste osztályvezetője. A magyarországi bankok többsége nem kínál hasonlót, az efféle – a bankszakmában „dinamikus valutakonverziónak” nevezett – szolgáltatás a külföldi ATM-et (vagy esetleg POS-terminált) működtetőn múlik. Az érte követelt díj nem látszik külön, azt a rögzített árfolyamba építik be, s attól függetlenül az adott ATM használatáért még kérhetnek 1-2 eurót – teszik hozzá a K&H-nál.

Fele pénz, fele kártya

A szakértők szerint a külföldi nyaralásra szánt summa harmadát-felét érdemes készpénzben kivinni, de hogy az indulás előtti pénzváltásra mikor célszerű sort keríteni, arról mindenkinek más a véleménye, hiszen az árfolyamok kilengése kiszámíthatatlan.

Az biztos, hogy a számlák közötti konverzió kedvezőbb, mint a pénztári, vagyis ha valakinek euróra van szüksége, jobban jár, ha a forintszámlájáról feltölti az euróst, és arról vesz fel készpénzt, mintha a forintosról váltana. Az itthoni készpénzfelvétel devizaszámláról is drága, de a külföldi ATM-es műveletekhez képest – hacsak az utóbbira az adott banknál nincs épp akció – olcsóbb.

Amire érdemes még figyelni

A szokásostól eltérő kártyaműveleteket a bank kockázatosnak minősítheti, és a kártyát letilthatja. Ha valaki rendszeresen használja itthon a kártyáját, majd egyszer csak Las Vegasban egy szálloda zárol róla egy összeget, szinte biztos a tiltás. Az ügyfélnek célszerű még az indulás előtt bejelenteni az utat, máskülönben onnan telefonálhat majd, hogy a zárlatot feloldják.

A kártyára beállított napi limitből is gond lehet, ha az utazó mondjuk a borsos szállodaszámláját fizetné ki egyszerre, annál is inkább, mert sok hotel már érkezéskor elkéri a kártyát, és zárolja akár a teljes összeget. A limitet azonban akár egy napra is fel lehet emelni, ismét csak telefonon.

Néhány bank „akciózza” a külföldi kártyás készpénzfelvételt is, például idén nyáron az FHB MasterCard és Maestro típusú kártyáinak külföldi ATM-használata lett ingyenes, a CIB pedig a Visa Inspire nevű kártyáira kínálja ugyanezt 11 országban, de csak a vele azonos cégcsoportba tartozó pénzintézetek automatáiban.

Ha a turistát kirabolják, a készpénzére keresztet vethet, a kártyát viszont azonnal le tudja tiltani. A plasztiklapocskák mellett szól továbbá, hogy kiegészítő szolgáltatások is kapcsolódhatnak hozzájuk: például utasbiztosítás, ami az egyéb ajánlatoknál olcsóbban kiterjeszthető a családtagokra. Ám ezeknél a biztosítások viszonylag „fapadosak”, nem biztos, hogy kellő fedezetet nyújtanak a mentésre és orvosi ellátásra.

Még Európa fejlett régióiban is előfordulhat, például Ausztriában vagy Hollandiában, hogy a kereskedők nem fogadják el a külföldi kártyákat, vagy nem mindegyiket, a szállodák és az autókölcsönzők pedig gyakran csak a dombornyomott kártyát szeretik

Minél távolabbi, egzotikusabb a célország, annál kevésbé lehet támaszkodni a bankkártyák elfogadására, s elképzelhető, hogy pénzkiadó-automata hálózat sincs.

Az államcsőddel fenyegetett Görögországban a szállodák úgy törekednek a fokozott biztonságra, hogy a külföldiektől csak hitelkártyát fogadnak el.

Argentínában ne vegye fel a telefont!

A külföldi nyaralás és a mobiltelefon/mobilinternet kérdése a felhasználó pénztárcája felől nézve egyre vidámabb sztori. Az évekkel ezelőttre jellemző, milliós mobilnetes költésről szóló rémtörténetekhez ma már a felhasználónak életszerűtlenül tájékozatlannak kell lennie.

A három magyarországi mobilszolgáltató ugyanis nemcsak hogy külön fejezetként tájékoztat az évek óta árcsökkentési spirálban lévő, aktuális roamingdíjakról, de a magyar határt átlépve a bekapcsolva hagyott mobilra automatikusan küld egy sms-t is, hogy az adott országban mennyi a percdíj, az sms és az egységnyi mobilinternet díja.

Ezen kívül az operátorok napi-, illetve hetijegy váltását is lehetővé teszik, ha valaki ezekkel külföldön (gyakorlatilag az EU-ban) használja a mobilját, az ugyanannyiba kerül, mintha itthon tenné ugyanezt. A Vodafone ezt a költséget az előfizetésbe beépítette már, a két piaci rivális pedig inkább a célzott határidejű roamingolási díjazás lehetőségét tolja előtérbe.

Az uniós tarifák jellemzően 75 Ft/perc, illetve 23 Ft/sms körülre vannak belőve, az EU-n kívüli telefonálás, sms-, és mms-küldés, valamint a mobilnethasználat költségei azonban nem ritkán igencsak borsosak. Argentínából akár 1200 forintba is kerülhet egy perc telefonálás, és a hívásfogadás is majdnem 400 forint, tehát inkább érdemes a hotelben lévő internetről skype-olni, viberezni, facebookozni.

Egészségügy: csak az díjmentes, ami az otthoniaknak is

Európán belül érdemes kiváltani az Európai Egészségbiztosítási kártyát, ami ingyenes, és bár mellé is érdemes utasbiztosítást kötni, ez azért jelentősen csökkenheti egy nem várt betegség vagy baleset egészségügyi számláját.

A kártya az uniós tagállamokon kívül Norvégiában, Izlandon, Liechtensteinben, illetve Svájcban is használható, és felmutatása mellett a magyar egészségbiztosítás terhére kaphatjuk meg az orvosilag szükséges ellátást.

Hogy mi az orvosilag szükséges ellátás, azt a kezelőorvos bírálja el, de főszabály szerint minden olyan beavatkozás ide tartozhat, aminek el nem végzése egészségromlást okozhat. Jelenthet ez egy kisebb balesetnél például a törés ellátását, de az Európai Bizottság határozatai alapján orvosilag szükséges ellátásnak minősül a dialíziskezelés, az oxigénterápia, a szülés és a szüléshez kapcsolódó ellátás is.

A kártyát csak az adott állam társadalombiztosítójával szerződött egészségügyi szolgáltató fogadja el, ezért érdemes utánanézni, hogy az adott orvosnak vagy intézménynek van-e szerződése az ottani társadalombiztosítóval. Általában a szállodákban szolgálatot teljesítő orvosok magánpraxisban dolgoznak, ám a városi vagy megyei nagyobb kórházak jó eséllyel rendelkeznek ilyen szerződéssel.

Azt is fontos tudni, hogy a közúti mentés szinte mindenhol állami feladat, de a hegyi, légi, barlangi mentés a legtöbb országban magánkézben van, és ha szükség van rájuk, milliós nagyságrendű lehet a számla, amit külön biztosítás nélkül saját zsebből kell kifizetni.

Főszabály az is, hogy az uniós kártyával csak az térítésmentes, ami az adott ország állampolgárainak is az. Mivel a legtöbb országban van valamilyen önrészfizetési kötelezettség – ez lehet vizitdíj, kórházi napidíj, receptdíj stb. – előfordulhat, hogy néhány tízeuróst ott kell majd hagyni.

Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban vagy Finnországban az ellátást (vagy annak egy részét) a betegnek meg kell előlegeznie, és csak később kapja vissza.