Azonban még mielőtt lejárná a lábát a városban, a Hirado.hu utánajárt a vitás kérdéseknek: nem mindenhol cserélik vissza a karácsonyi ajándékot, és az sem mindegy, hogy személyesen vagy interneten vásárolta a terméket.

Kicsi vagy nagy, szerény vagy hivalkodó, színes, visszafogott, vagy csillogós csomagolópapírba csomagolták, egy biztos: ma már nincs karácsony ajándék nélkül. Sokszor azonban nehéz dönteni. Az ünnepek előtt, ajándékvásárlás közben valószínűleg többször is feltesszük magunknak a kérdést: „Vajon tetszene neki? Örülne ennek az ajándéknak?”, és alapvetően csak ritkán lehetünk biztosak a százszázalékos sikerben.

A dilemmák szenteste után köddé válnak, az ajándékok kibontása után sokan elégedetten fekszenek le aludni, azonban ez nem mindenkire igaz. Megesik, hogy nem azt, vagy nem olyan ajándékot kaptunk mint amire számítottunk. Ilyenkor bonyolódik csak meg igazán a karácsonyi időszak, hiszen az ünnep előtti bevásárlókörút után újra útra kelhetünk, hogy megpróbáljuk kicseréltetni a nem tetsző ajándékokat.

A karácsonyi ajándék kicserélése nem a legbonyolultabb feladat, de nem is mindig egyszerű, hiszen a két ünnep között a segítőkész eladók száma nagyjából a nullára csökken, és a mai napig él a tévhit, hogy három napon belül minden esetben vissza lehet vinni a terméket az üzletekbe, még akkor is, ha az nem hibás. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) felhívta a figyelmet, az sem mindegy, hogy a terméket üzlethelyiségben vagy webáruházban vásárolták, főleg, ha a termék minőségével valóban nincs probléma.

Személyesen vették az ajándékot? Nem biztos, hogy ez a szerencsenapja

Amennyiben az ajándékot személyesen, tehát üzletben vették meg, a jelenleg hatályos jogszabályok alapján a kereskedő nem kötelezhető a termék visszaváltására, ugyanis őt nem terheli cserekötelezettség, sőt, nem kötelezhető arra sem, hogy visszafizesse a termék árát. A vállalkozás egyébként az előbbiektől függetlenül dönthet úgy, hogy eleget tesz a fogyasztó kérésének.

Mostanában az sem ritka – főleg a fast fashion üzletek esetében –, hogy a megvásárolt terméket bizonyos feltételekkel – például a blokk bemutatása mellett – visszaveszik vagy kicserélik.

Internetes vásárlás – kényelem magas fokon?

Az online vásárlásra más szabályok vonatkoznak. Ebben az esetben például nincs lehetőségünk a kiválasztott termék közvetlen megtekintésére, vagy egy ruhadarab felpróbálására, így ha a szerződés megkötése webáruházon keresztül történt, a fogyasztó a terméket az átvételétől fogva 14 napig jogosult indoklás nélkül visszaküldeni. Ilyenkor ki kell tölteni az úgynevezett elállási nyilatkozatot, és azt célszerű elektronikus úton is eljuttatni az adott vállalkozásnak.

Érdemes jól megnézni, hogy a terméket honnan vásárolták, mert az, hogy egy weboldalon magyar reklámokat látunk, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a termék Magyarországról is érkezett, és az utólagos terméktámogatás és igényérvényesítés külföldi kereskedőkkel szemben nehezebb. Az internetes vásárlás előtti tájékozódást segíti az NFM által létrehozott, súlyos jogsértést elkövető webáruházakat összegyűjtő adatbázis is, amely a www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu címen érhető el.

Néhány kattintás és megvan az ajándék?

Az internetes vásárlás több szempontból is leegyszerűsíti az ajándékvásárlást, például nem kell egész nap az üzleteket járni, sorban állni, de ez esetben is érdemes odafigyelni néhány dologra. Az egyik ilyen, hogy a termék kiválasztását követően a rendelés lépéseinél érdemes képernyőfotóval rögzíteni az árat, szállítási határidőt és díjat, mert azok mértéke a vásárlási folyamat végére változhat. A termék árát, a szolgáltatás díját egyértelműen, adóval és egyéb járulékos költségekkel, például szállítási díjjal együtt kell feltüntetni.

A webáruházakban többféle szállítási és fizetési mód közül választhatunk, utóbbiak közül a legbiztonságosabb az utánvét. Ha az előre fizetést választjuk, a bankkártya-használatkor visszaterhelésre, azaz chargebackre van lehetőség, ha a kifizetett termék nem érkezik meg.

A garancia minden esetben garancia

A garanciális szabályok tekintetében a jogszabályok nem tesznek különbséget internetes és üzlethelyiségben kötött vásárlások között, azonban érdemes jól megjegyezni a szavatosság és a jótállás közötti különbséget.

Az általános előírások alapján – például ruhanemű esetében – a termék megvásárlásától számított két éven belül az úgynevezett kellékszavatossági igényérvényesítésnek lehet helye. Tehát, ha a termékről az átvételt követően kiderül, hogy hibás, az igényérvényesítés keretében a fogyasztó első lépcsőben kérheti a termék kijavítását vagy kicserélését, amelyek közül – a főszabály szerint – választhat.

Amennyiben a vállalkozás sem javítani, sem cserélni nem tud – illetve nem hajlandó –, ez esetben második lépcsőben a vevő – választása szerint – árleszállítást érvényesíthet, a hibát a vállalkozás költségére maga megjavíthatja, vagy mással kijavíttathatja, de el is állhat a szerződéstől, azaz visszaigényelheti a vételárat. A jogszabályi előírások alapján a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze.

Ha a vállalkozás ennek nyilvánvalóan nem tesz eleget, a fogyasztó akár másik igény érvényesítésére térhet át, mondjuk kérheti a vételár visszaadását, de akár fogyasztóvédelmi hatósági eljárásnak is helye lehet.

Amennyiben a kereskedő a fogyasztó szavatossági igényérvényesítésének nem kíván eleget tenni, a hivatkozott kétéves időtartam első fél évében a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termék nem volt hibás. Fél év után ez a bizonyítási teher megfordul, és – vita esetén – a fogyasztónak kell bizonyítani azt, hogy a termék eleve hibás volt. Ilyenkor felmerülhet, hogy a vásárlónak kell elvinni a terméket egy független tanúsító szervezethez bevizsgáltatni, és ezáltal igazolni, hogy a termék eleve hibás volt.

Két év jótállás: a termék legalább két évig jól fog működni

Jótállás esetén, annak időtartama alatt a kereskedő vállalja, hogy a szerződést hibátlanul teljesíti, vagyis hogy a termék kifogástalanul fog működni. Ha a vállalkozás nem ért egyet a vásárló „garanciális” panaszával, úgy a jótállás teljes ideje alatt neki kell bizonyítania, hogy a termék meghibásodását nem a termék minőségbeli hiányossága okozta.

Kötelező, azaz jogszabály által biztosított jótállás azonban nem minden termékre vonatkozik. Külön jogszabály határozza meg azokat a termékköröket – így a műszaki cikkek –, amelyekre tízezer forintos eladási ár felett egy év kötelező jótállás vonatkozik.

A jótállás kapcsán fontos megemlíteni, hogyha a fogyasztó a kötelező jótállás alá tartozó fogyasztási cikk – televízió, mosógép meghibásodása miatt – a vásárlástól, illetve az üzembe helyezéstől számított három munkanapon belül érvényesíti csereigényt, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket kicserélni, ha a meghibásodás akadályozza a használatot. Ebben az esetben tehát a vállalkozás nem hivatkozhat arra, hogy inkább javít, mert az a kicseréléshez képest kevésbé aránytalan a részére.

Ha nem találják a közös nevezőt…

Panasz esetén érdemes először a kereskedőhöz fordulni. Ha a problémát nem sikerül a vállalkozásnak orvosolnia, vagy azzal nem értünk egyet, számos intézményhez fordulhatunk segítségért. Ha például felmerül, hogy a vállalkozás nem tájékoztatta megfelelően – vagyis megtévesztette – a fogyasztót akár a termékről vagy esetleg nem válaszolta meg – 30 napon belül – a fogyasztó panaszát, a fogyasztó a lakóhelye szerint illetékes járási hivatalhoz fordulhat.

Jogosultak vagyunk hatósági eljárást indítani, ha a vállalkozás indokolatlanul késlekedik a termék kijavításával, kicserélésével. Ha a kereskedő internetes vásárlás esetén például nem fogadja el a fogyasztó elállási szándékát, illetve akár internetes, akár személyes vásárlás esetén a feleknek a garanciális igényérvényesítés tárgyában nem sikerül megállapodniuk – mint minden szerződéssel kapcsolatos jogvitában – békéltető testülethez vagy bírósághoz fordulhatnak. A békéltető testület választását az eljárás egyszerűsége, gyorsasága, költségkímélő jellege teheti a fogyasztó számára indokolttá.