Ahogy korábban a kajszi és az őszibarack, úgy most az alma, a körte és a szilva is kapott éjszakai fagyot a virágzása közben. Szerencsére ez a lehűlés nem volt akkora, mint az előbbi gyümölcsök esetében, de az almánál éppen a legértékesebb „királyvirágokat” érintette. Az egész országra kiterjedő szárazság ugyan most még kevéssé érinti a gyümölcsféléket, de a szabadföldi zöldségkultúrákat annál jobban. Ezeknél a növényeknél öntözés nélkül igen bizonytalan az egyöntetű kelés és a kezdeti fejlődés, írta dr. Aponyi Lajos növényvédelmi jelentésében.

Változékony idő ide vagy oda szinte egy időben megkezdődött az áprilisi vagy vörhenyes és a májusi cserebogár rajzása, olvasható a magyarnovenyorvos.hu oldalán. Az előbbi rajzása a csapdákban csupán néhány darabot tesz ki, a májusinak viszont már a VI. törzse rajzik, aminek a népessége csaknem az egész Dunántúlt lefedi. Most a Dél-Dunántúlon a legerősebb a rajzás, a szőlőn tőkénként 5-8 darab bogarat is számoltak az utóbbi napokban. A közvetlen, bogarak okozta rágáskár mellett számolni kell a lerakott tojásokból kikelő lárvák, a pajorok okozta gyökérrágással is. Megfelelő növényvédelmi technológia hiányában napjaink egyik megoldatlan problémája az ellenük való hatékony védekezés.

Szinte minden gyümölcsös kultúrára jellemző a különböző levélbarkók és néhány sodrómoly faj (almailonca, dudvasodró) károsítása. A rágásukkal okozott kár eltérő mértékű, de az elhanyagolt ültetvényekben igen jelentős is lehet. Mellettük megkezdte rajzását az almamoly, a szilvamoly és különösképpen a keleti gyümölcsmoly. Ez utóbbiból a feromon csapdák fogása néhány nap alatt eléri a 150-200 darabot is. Levélaknázó molyokból rajzik az almalevél aknázó, az almalevél sátorosmoly és a lombosfa fehérmoly. A felsorolt kártevők elleni védekezés szinte minden virágzó gyümölcsfélét érint, valamint a virágos aljnövényzetet csak méhkímélő növényvédelmi technológiát szabad alkalmazni.

Egyre több növény hajtásvégein jelennek meg a levéltetvek. Már most sok a fertőzött hajtás az almán, a szilván és a körtén, de dísznövények közül a hunyorokon és a rózsákon is szívogat a kártevő. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy az almán egyre látványosabb a levélpirosító levéltetű és a vértetű terjedése, akkor elmondhatjuk, hogy száraz idő ide vagy oda, most a kártevők dominálnak ültetvényeinkben és kertjeinkben. A körtefákon most a védekezések hatására eltűnt a körte levélbolha imágók zöme, most inkább L1-L3-as lárvákat lehet látni a virágokon és terméskezdeményeken. Általában a virágok 10%-a fertőzött.

Kórokozók közül a lisztharmat gombáknak kedvez elsősorban az időjárás, a többi kórokozó a többszöri minimális csapadék ellenére most még nem okoz gondot. Fel kell azonban készülni, hogy bőségesebb eső után járványveszélyes helyzet alakulhat ki a virágfertőző monília, az alma- és körtevarasodás és a baktériumos tűzelhalás fertőzés körében.

A korábban fakadó szőlőfajták hajtásaiban jelentős kárt okoztak az utolsó fagyos éjszakák. A szőlőkbe kihelyezett sárgalapok most feltűnően sok tripszet fognak, mellettük már szembetűnő az atkák okozta levél deformáció.