Az egyenjogúság azonban sok helyzetben, köztük a munka világában nem jelent igazi egyenlőséget.

A valóságban a jog által biztosított egyenlő lehetőségekkel a piaci politika, imázs, sztereotípiák vagy a társadalmi szokásokra hivatkozással különböztetik meg nemi alapon a munkavállalókat.

Erre tekintettel szükség van az esélyegyenlőség megvalósítására, amit a jog a negatív és a pozitív diszkrimináció intézményeivel bizonyos csoportok előnyben részesítésével igyekszik biztosítani. A védett tulajdonságok köre folyamatosan szélesedett, azonban az egyik legkorábbi, a nemi alapon való megkülönböztetés még a XXI. században is állandó társadalmi jelenség a világ minden országában.

A 2012. évi I. törvény, a Munka törvénykönyvéről úgy fogalmaz, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával.

A Munka törvénykönyve a fenti elvek megfogalmazásán felül tartalmaz a hátrányos helyzetbe került nőkre vonatkozó kötelező előírásokat, kedvezményeket. Ilyen példának okáért, hogy a szülési szabadságról vagy gyermekgondozás végett kivett fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalónak a távollét megszűnését követően ajánlatot kell tennie a munkabér módosítására. Az ajánlatban a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.

Ugyancsak az esélyegyenlőség megteremtését célzó kötelező előírás a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján - a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. A nők kiszolgáltatott helyzetét orvosolják a felmondási tilalmak is, illetve bizonyos munkaidő kedvezmények.

A törvény tiltja a személyiségi jogok indokolatlan korlátozást is. Abban az egyetlen esetben engedi mégis, ha a korlátozás a munkaviszony jellegével összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. Tilos egy nőt várandósságáról faggatni, ez csakis akkor megengedett, ha azt egészségi állapotára vonatkozó veszély indokolja. Minden más személyes jellegű, családi állapotra, gyermekvállalás tervezett idejére, meglévő gyermekekre vonatkozó kérdés jogellenes és minden nőnek joga van kitérni a válaszadás elől.

dr. Kroh Anita