Áron püspök jelmondatául a „Non recuso laborem” – nem futamodom meg a munkától – mondatot választotta. Ez a latin nyelv gazdagsága alapján akár így is fordítható: nem utasítom el a bajt, a nyomorúságot, a szenvedést. Mély értelmű utalás volt ez munkával és szenvedéssel teli életére.

„Az isteni gondviselés mindig képes arra, hogy az emberek által elrontott dolgokat jóra fordítsa. Nehéz időkben olyan vezetőket, hősöket, szenteket küld nekünk, akik megmutatják számunkra a helyes utat. A magyarság számára annyi megpróbáltatással teli 20. század ilyen kiemelkedő személyisége volt Márton Áron, Erdély püspöke, aki egész életével a rábízott közösséget és Jézus Krisztus ügyét szolgálta. A kommunista diktatúra 5 év börtönnel, 10 év házi őrizettel, és évtizedeken át tartó megfigyeléssel próbálta megtörni. Neki azonban minden megpróbáltatás ellenére is volt bátorsága állást foglalni az igazság mellett és kiállni az üldözöttek védelmében. Márton Áron életműve és különleges személyisége előtt tisztelegve születésének 120. évfordulója alkalmából hirdette meg a miniszterelnökség 2016 évre Márton Áron Emlékévét. Egyházi fővédnöke Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, világi fővédnöke Áder János köztársasági elnök. Az egész éven át tartó programsorozat része a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban is megtekinthető vándorkiállítás.

A kiállítás anyagán keresztül feltárul előttünk a szent életű püspök életműve, és ez talán arra is bátorítást adhat számunkra, hogy hozzá hasonlóan magunk is próbáljunk életünk valamilyen területén példaképpé válni környezetünk számára. Bennünket magyarokat arra is emlékeztet Márton Áron különleges életútja, és a hozzá hasonlóan hitükért üldöztetést, megaláztatást, és akár vértanúságot vállaló hitvallóink példája, hogy a magyarságnak az elmúlt századokhoz hasonlóan ma - a 21. század elején - is van feladata a keresztény Európa védelmében.” – Gyenes Attila önkormányzati képviselő e szavakkal vezette fel a kiállítás megnyitását.

A képviselő gondolataihoz kapcsolódóan Hajagos Gyula esperestől megismerhettük a püspök életútját. A II. világháborúban a zsidóüldözés, később pedig a kommunista elnyomás ellen szavát felemelő és az üldözött erdélyi magyarság ügyének szószólójává váló Márton Áront egy időtlen életszemlélet megjelenítőjeként jellemezte.

Az esperes szavait követően Hajagos Csaba, a Kecskeméti Katona József Múzeum történésze, muzeológusa, gyűjteménykezelője osztotta meg gondolatait a kiállításon megjelentekkel.

A Márton Áron Emlékév keretein belül számos tudományos/ismeretterjesztő konferencia, kulturális-, vallási esemény valósul meg a Kárpát-medence és Európa számos pontján. Ebbe a tematikába illeszkedik az a 17 tablóból álló, a püspök teljes életútját bemutató vándorkiállítás, amelyet először 2015-ben láthatott a nagyközönség a Magyarság Házában a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum közreműködésével és városunkban november 30-tól a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban is megtekinthetnek a kedves érdeklődők nyitvatartási időben.