Gyakran felmerülő kérdés, hogy ha a nyugdíj jogosultsághoz csak egy kicsi hiányzik, de a fennálló élethelyzet miatt nagyon fontos lenne, hogy a nyugdíj megállapításra kerüljön, van-e lehetőség az egyéni körülmények alapján kedvezmény nyújtására, méltányosság gyakorlására.

A kérdéssel kapcsolatban az a válasz adható, hogy attól függ, melyik az a jogosultsági feltétel, amiből csak egy kicsi hiányzik.

Az öregségi nyugdíj jogosultág két feltétele, a nyugdíjkorhatár betöltése, és a megfelelő mértékű szolgálati idő (teljes nyugdíjhoz legalább húsz év, rész nyugdíjhoz legalább tizenöt év) megléte mellett a megállapítás harmadik feltétele, a biztosítási jogviszony megszüntetése a nyugdíj megállapítás kezdő időpontjára megoldható követelmény, számos jogi lehetőség áll rendelkezésre például a munkaviszony, vagy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére.

A fennmaradó másik két feltétel közül viszont csak a szolgálati idő rövidsége esetén van lehetőség kivételes méltányosság gyakorlására, az életkor el nem érése esetén ilyen megoldás nem alkalmazható.

Bármennyire fontos is lenne, hogy ha a személy nem töltötte be a reá irányadó nyugdíjkorhatárt,kivételes méltányosságból nyugdíjba vonulhasson, ez nem lehetséges, bármilyen hosszú szolgálati idővel is rendelkezik.

Mint ismeretes, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt csak egy nyugdíjba vonulási lehetőség van, a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásának igénybevétele.

A szolgálati idő meghatározott mértékű hiánya azonban különös méltánylást érdemlő körülmények esetén orvosolható.

Ugyancsak lehetőség van az alacsony összegű nyugellátások kivételes méltányosságból történő emelésére.

A gyakorlatban legtöbbször ez utóbbi esetről érdeklődnek az érintettek, ezért először ezt a kérdést tekintjük át.

A nyugdíj összegének emelése méltányosságból

A nyugellátás összegének meghatározása a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset nagyságától és a szolgálati idő hosszától függ.

Ha ez a két meghatározó tényező kisebb nagyságrendű, alacsony összegű lehet a nyugellátás.

Az öregségi résznyugdíj esetében (azaz ha a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik az érintett, de van legalább tizenöt év szolgálati ideje) nem érvényesül a nyugdíjminimum követelménye, az öregségi résznyugdíj bármilyen alacsony összegű, nem kerül a megállapításkor felemelésre a nyugdíjminimum összegére.

Előfordulnak olyan esetek is, amikor a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő ugyan megszerzésre kerül, de a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem olyan alacsony, hogy a nyugdíjhoz figyelembe vehető havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

Ebben az esetben a havi átlagkeresettel azonos összegben történik a nyugdíj megállapítása, amely így alacsonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél.

Hátrány mégsem keletkezik, nem történik ugyanis a havi átlagkeresetből a szolgálati idő hossza szerinti meghatározás, a szolgálati évek számától függetlenül a teljes havi átlagkereset lesz a nyugdíj összege.

További kedvezmény alkalmazása azonban már nem történik, az alacsony összeg nyugdíjminimumra történő felemelése elmarad.

Fenti esetek mellett találkozunk olyan nyugellátásokkal is, ahol az ellátás összege meghaladja ugyan a nyugdíjminimumot, de mégis igen alacsonynak tekinthető.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 66.§-ában meghatározottak szerint ezekben az esetekben kérelemre kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető.

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek, a megváltozott munkaképességű özvegynek, a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek, továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 85.000 forintot.

A kivételes nyugellátás emelésénél előnyben kell részesíteni azt a kérelmezőt, aki hosszú szolgálati idővel rendelkezik (férfi harmincöt nő harminc évnél több szolgálati idő), a 70 éven felüli személyeket, és azt a személyt, aki még nem részesült kivételes nyugellátás-emelésben.

A kérelem benyújtásánál a kérelmezőnek figyelemmel kell lenni arra, hogy a fentiekhez kapcsolódó adatok megadásra kerüljenek.

A kivételes nyugellátás emelés 3 évente lehetséges.

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el.

A méltányossági nyugdíjemelés összege legalább a nyugdíjminimum 10 %-a, azaz 2.850 Ft, legfeljebb annak 25 %-a, azaz 7.125 Ft.

További segítség - egyszeri segély

Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg

• a 75.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
• a 85.000 forintot, ha egyedül él.

Fenti összeghatárok 2015. január 1-től kerültek megemelésre a korábbi 70.000, illetve 80.000 forintról

Egyszeri segély évente egyszer engedélyezhető

Az egyszeri segély összege legalább 15.000 forint, legfeljebb a nyugdíjminimum másfélszerese, azaz 2018-ban 42.750 forint.

A kérelem elbírálásához, a rendkívüli körülmények igazolásához további dokumentumok (pl.: a kérelmező nevére kiállított temetési számla, egészségi állapotra, gyógyszerköltségre vonatkozó igazolások stb.) kérhetők.

Az egyszeri segély összegének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a temetés miatt nyújtott önkormányzati segélyre is.

A nyugellátás összegének kivételes méltányosságból történő megemelése, illetve az egyszeri segély iránti kérelmet formanyomtatványon kell előterjeszteni.

A kérelemhez csatolni kell a kérelmet megalapozó dokumentumokat (pl. temetési számla, gyógyszerköltségekre vonatkozó igazolások) is.

A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető, azaz az ügyfélkapun keresztül, ha az érintett személy rendelkezik az ennek használatához szükséges azonosító kóddal.

Nyugdíj megállapítás kivételes méltányosságból

Fentiek mellett kapcsolódik a méltányosságból engedélyezhető esetekhez a nyugellátás kivételes méltányosságból történő megállapítása is.

Ez esetben a nyugdíjra jogosító feltétel (pl. nyugdíjkorhatár betöltése) teljesül, a szükséges mértékű szolgálati idő követelmény azonban nem.

Kivételes nyugellátás állapítható meg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére.

Nem részesülhet a lehetőségben, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, meghatározott bentlakásos szociális intézményben él, illetve gyermekvédelmi otthont nyújtó ellátásban részesül, vagy javító intézetben van elhelyezve.

Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével.

Kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző a hozzátartozói nyugellátáshoz meghatározott szolgálati idő felével rendelkezik, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.

Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy az árva közép vagy felsőfokú intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat.

A hivatal intézi

Ha a 16. év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét azért utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból indítja meg a nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szerv.

A kivételes méltányosságból engedélyezett nyugellátás összege legalább a nyugdíjminimum fele, legfeljebb annak másfélszerese.

Kivételes méltányosságból nyugellátás engedélyezésére meghatározott időtartamra, vagy meghatározott feltételekhez kötve is lehetséges.