Évről évre többen kerülnek közel a nyugdíjkorhatárhoz, és 2015-ben is százezreket érintő kérdés lesz, hogy ki és mikor vonulhat vissza, és ki jogosult az öregségi nyugdíjra.

A társadalmunk folyamatosan öregszik, ami azt jelenti, hogy kevesebb magyar állampolgár születik, mint ahány meghal, ezért egyre kevesebb munkaképes korú embernek kell eltartania a nyugdíjasokat. Ennek következményeként átfogó nyugdíjreformra van szükség és az elmúlt években számos, a nyugdíjakat és a nyugdíjba vonulást érintő kedvezmény meg is szűnt. Előrehozott nyugdíj például nem igényelhető már 2015-től sem, és az öregségi nyugdíj kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után jár. Ez a legfontosabb változás a nyugdíjak terén a következő évben: öregségi nyugdíj annak a személynek jár, aki a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel, valamint a nyugdíjba vonulás napján nem áll semmilyen munkaviszonyban.

Kinek mennyi a nyugdíjkorhatár?
201 óta apránként emelkedett a nyugdíjkorhatár, és attól függően, hogy ki melyik évben született eltérő, hogy hány évesen vonulhat valaki nyugdíjba. Míg az 1952.ben születettek a 62 életévük betöltését követő 183 napon vonulhattak vissza (vagyis 62 és fél évesen), addig az 1957-es „évjáratúak” és az az után születettek már csak a betöltött 65. életévük után mehetnek nyugdíjba, de ők is csak akkor, ha rendelkeznek a megfelelő szolgálati idővel, ami jelen pillanatban legalább 20 ledolgozott év. Ha ez nem teljesül, viszont a kérelmező háta mögött már van legalább 15 év munkaviszony, akkor öregségi résznyugdíjat kaphat. Mindkét eset csak akkor érvényes, ha a kérelmezőnek a nyugdíj-megállapítás időpontjában semmilyen munkaviszonya nincs, tehát nem biztosított sem idehaza, sem külföldön.

Elég lesz a nyugdíj?
Ugyanakkor semmi nem kötelezi a nyugdíjkorhatárt elérőket, hogy éljenek is a lehetőséggel és visszavonuljanak. Ha valaki úgy látja, hogy a várható nyugdíjából nem tudja fenntartani az igényeinek megfelelő életkörülményeket, akkor nyugodtan maradhat továbbra is munkaviszonyban, hiszen a munkaviszonyban eltölthető éveknek sincsen maximális felső határa. Várhatóan sokan élnek majd ezzel a lehetőséggel kényszerből, hiszen előreláthatóan a nyugdíjak összege olyan mértékben csökken az aktív munkából származó keresethez viszonyítva, hogy abból egy mérsékelt igényeket támasztó idős ember sem tud kijönni. Ráadásul a statisztikák szerint a nyugdíjasok kiadásai – legalábbis amennyit évente magukra költenek a jövedelmükből – nem hogy kevesebb, hanem inkább több lesz a nyugdíjba vonulás után. A KSH idei felmérése szerint ugyanis a nyugdíjas években jelentősen megnő az egészségügyi kiadásokra fordított összeg (az időseknél ez az országos átlag dupláját teszi ki), így a napi megélhetésre még kevesebb pénz marad a nyugdíjasok kezében. Egy főre vetítve a nyugdíjasok 950 ezer forintot költenek évente magukra, ennél több pénzt csak a gyermektelen felnőttek adnak ki – 1 millió 19 ezer forintot átlagosan.