Abban mindenki egyet ért, hogy a múlt héten elfogadott áfacsökkentés óriási lökést adhat a lakásépítéseknek, az intézkedés lakás- és telekárakra, valamint egyéb fejlesztésekre gyakorolt hatása azonban már kevésbé egyértelmű. Futó Gábor, a Futureal alapítója beszélt a Portfolio-nak a cég fejlesztési terveiről és arról, mire számít a lakáspiacon.

Az év végén több kormányzati bejelentés is biztossá tette, hogy 2016 sem fog unalmasan telni a reneszánszát élő magyarországi ingatlanpiacon. Abban mindenki egyet ért, hogy a múlt héten elfogadott áfacsökkentés óriási lökést adhat a lakásépítéseknek, az intézkedés lakás- és telekárakra, valamint egyéb fejlesztésekre gyakorolt hatása azonban már kevésbé egyértelmű. Futó Gábor, a Futureal alapítója beszélt a Portfolio-nak a cég fejlesztési terveiről és arról, mire számít a lakáspiacon.

A kormány döntése értelmében 2016 és 2019 között a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökken az új építésű lakóingatlanok forgalmi adója. Milyen hatása lesz ennek az intézkedésnek?

Az áfatartalom csökkentése elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az új lakások versenyképessé váljanak a használt lakásokkal szemben. Ez végre megtörtént és ez egy fantasztikusan nagy dolog a lakáspiac számára. Azt gondolom, hogy ez az intézkedés lakáspiaci boomot fog eredményezni Magyarországon, elindulhatnak a sok-sok éve elmaradt fejlesztések, melyek feltétlenül szükségesek a lakásállomány fenntartásához. Az áfacsökkentéssel a költségvetés is jól járhat, mert olyan alacsonyan volt eddig a fejlesztési szint, hogy a növekvő volumen kompenzálni fogja a kulcs csökkentéséből adódó bevételkiesést. A többletet pedig, amit az állam most bent hagy a rendszerben, legnagyobb részt az építőipari munkások fogják realizálni.

Hogyan?

Ma a fejlesztési piac leggyengébb láncszeme az építőipari munkaerő. Az elmúlt években leépült az építőipar, tömegesen vándoroltak el Magyarországról a szakemberek. Bizonyos szakterületeken olyan alacsony a szakmunkások száma, hogy az akadályozhatja a fejlesztések elindítását. Többlet munkaerőre van szükség. Ennek három fő forrása lehet: itthonról idő- és pénzigényes átképzéssel, keletről munkaerőimporttal, vagy nyugatról visszavándorlással. Ahhoz, hogy a nyugatra vándorolt munkaerő visszaáramlása megindulhasson, a bérek legalább 50-100 százalékos emelkedésére van szükség. A munkaerőpiacon kialakuló hiány hatására könnyen elképzelhető, hogy 15-25 százalékkal is emelkedni fognak a kivitelezési költségek, ami komoly részben elnyelheti azt az árcsökkentő hatást, amit az áfacsökkentés a lakáspiacra gyakorolhatna. Az áfacsökkentés legnagyobb nyertesei a fizikai munkások és az építőipari szakmunkások lesznek, akiknek a bére emelkedni fog. Az építőipari költségek komoly emelkedése várható, ami hosszabb távon negatív hatással lesz az irodaház- és az egyéb, nem lakás jellegű fejlesztésekre.

Milyen hatással lehet az áfacsökkentés a lakás- és telekárakra?

Kis mértékben csökkenhetnek a lakásárak, de nem minden területen. Lesznek olyan területek is, ahol eddig szimplán nem érte meg fejleszteni, most meg már meg fogja érni és olyanok is, ahol nem lesz árcsökkenés. Minden a lokális verseny kérdése. Ha óriási volumenű fejlesztés indul meg, akkor a lakásárak csökkenni fognak, a másik oldalon viszont a költségek fognak növekedni, tehát nem biztos, hogy olyan nagy hatása lesz az áfacsökkentésnek a reziduális alapon árazódó telekpiacra, mint ahogy sokan várják. Szerintem nem egyértelmű, hogy a lakásfejlesztésre alkalmas telkek ára növekedni fog, az irodatelkek pedig biztosan árnyomás alá kerülnek.