Közel 100 paragrafusban határozza meg az új öröklési rendet a polgári törvénykönyv, mely március 15-től lép életbe.
Az új Ptk. továbbra is a végrendelet kívánságait helyezi a törvényi öröklés elé. Ha azonban nem írjuk meg végakaratunkat, vagy az elkészült iratunk hiányos (nem szerepel benne az összes vagyontárgyunk, vagy azok halálunkkor már nincsenek a birtokunkban), akkor a bíróság a törvényes öröklés szabályait veszi majd figyelembe.
A legfontosabb tudnivalók az örökléssel kapcsolatban:
- Özvegyek esetében a haszonélvezet mostantól az utolsó közös lakásra és annak berendezési és felszerelési tárgyaira vonatkozik, a további hagyatékból egy résznyit örököl a házastárs – a többit arányosan az utódok.
- A haszonélvezet nem szűnik meg újabb házasságkötés esetén. Megváltását csak az özvegy kérheti az örökösöktől, az örökösök tőle azonban nem.
- Ha nincs gyermeke a házaspárnak, akkor az özvegy elhunyt házastársa szüleivel osztozik a hagyatékon. Ha egyik szülő sem él, akkor csak a házastárs örököl.
- Ha több ingatlannal rendelkezünk, és több házasságot is kötünk életünkben, előfordulhat, hogy a különböző házasságainkból származó gyerekeink több ingatlanban lesznek tulajdonostársak, és ezt még tovább bonyolítja az is, hogy a különféle ingatlanokban társtulajdonosok lehetnek velük a régebbi házastársak is, ráadásul a maga jogos örökségével a túlélő házastárs is. Ezt a helyzetet a hagyatéki egyezséggel lehet feloldani, amit közjegyző előtt kötnek az örökösök, a hagyatéki tárgyalás alatt – például kifizetik egymást, vagy értékarányosan osztják el az ingóságot.