Nyakunkon a sörfesztivál! Hamarosan (július 25-én) a Kiskun Múzeum udvarán kóstolgathatjuk a habzó nedűket. Addig is olvasgassunk a hűs italról pár érdekességet.

A sör alapanyagai általában a következők:

• víz,
• árpamaláta (csíráztatott árpa, különböző hőfokon pörkölve) – vagy más gabona
• komló (a növény virágai),
• sörélesztő

Mitől lesz barna a barna sör?

A sör színét meghatározza a gabona is, de főként annak pörkölése. A leggyakoribb sörgabona az árpa, de népszerű a búzasör is, sőt, zabból és rozsból is főznek sört.

A pörkölés azonban még jobban befolyásolja a színt. Ha jobban odapörkölnek a malátának, attól a sör sötétebb lesz, és az íze is megváltozik.

Ízben a különbség

Ha ízvilágában hasonlítjuk össze a barna és a világos sört, akkor azt kell mondanunk, hogy a barna sör egy sokkal gazdagabb aromájú ital. Érett, karamellás-étcsokoládés íze édeskésebb, mint a világos társaié a gabona pörkölése miatt. A klasszikus világos sör legjellemzőbb íze a keserű, melyet főként a komló határoz meg, persze ezen sörfajták között is vannak édesebb vagy frissebb változatok. A sörszakértők az élesztőt is kiérezhetik belőle. A gyümölcsös söröknél nyilván a gyümölcs íze kell, hogy meghatározó legyen, mellette a sör enyhe keserűsége szinte alig érezhető.

Eljárások és sörtípusok: kulcs az élesztő!

A söröket erjesztésük alapján érdemes csoportokra bontani. Ma a legmodernebb és leggyakoribb az alsó erjedésű élesztők használata. A folyamat során az élesztő lesüllyed a sör aljára. Az erjesztés kb. 6-8°C-on történik, majd egy hétig érlelik (ászokolják) 0 fokos hőmérsékleten. A komló nőivarú, még nem beporzott virágait használják. Összefoglaló nevük a Lager sörök. Népszerű a cseh Pilsen és a német Bock, illetve az Oktoberfest vagy Marzen néven ismert Müncheni sör.

A felső erjesztésű sörök első sorban az Egyesült Királyság területén, illetve Írországban terjedtek el, krémes, erős sörök ezek, melyek az Ale összefoglaló nevet viselik. Szobahőmérsékleten erjesztik, és az élesztő a sör tetején lebeg a folyamat során. Utána is maradnak élesztő melléktermékek a sörben, általában árpából készül. A leghíresebb ilyen sör talán a Guinness, az ír fekete sör, amely egyfajta száraz stout Ale. Bársonyos és krémes, puha habréteggel, csokoládéra emlékeztető vonásokkal.

A trappista sörök is felső erjesztéssel készülnek, de speciális módon. Elég magas az alkohol tartalmuk (akár 10%-os trappista sört is fogyaszthatunk), a színe szinte vörös. Az italt a Trappista szerzetesek készítették először, ma már csak 7 ilyen sörfőzde maradt egész Európában, 6 Belgiumban és egy Hollandiában.

A harmadik csoport, a spontán erjesztésű sörök csoportja, melyeket ma szinte csak Belgiumban készítenek, speciális, a természetben előforduló élesztőcsoportokkal. A sör 30-40%-a búza és akár 10-szer annyi komlót is tartalmazhat, mint a többi sör. A legnépszerűbb talán a Lambik sörfajta, melyből gyümölcsös változatokat is készítenek, mint például a meggyes Kriek. Isteni!

Létezik egy negyedik csoport is, melyek a vegyes vagy hibrid sörök. Ilyen például a búzasör.

A búzasör eredetileg felsőerjesztéssel készült, de ma már vegyes eljárással is csinálhatják, sőt nem feltételnül csak búzát tartalmazhat (de min. 50%-a búza kell, hogy legyen). A búzasörnél még fontosabb a sörkitöltés helyes metódusa, mint általában, mivel nagyon habzik a túlnyomás miatt. A búzasör alját kissé lötyköljük meg, hogy az üledéket is ki tudjuk önteni, és mindenképpen egyszerre töltsük ki az egész mennyiséget, a poharat pedig döntsük meg.