Az adottságok miatt ugyanakkor más dolgokra kell figyelni a vidéki családi házaknál. A Pénzcentrum internetes portálja a lakók figyelmébe ajánlja öt olyan jogszabályt, melyeket jó, ha kiragasztanak a falra, hogy aztán legyen mire hivatkozni.

1. Mi a helyzet a gyümölcsfa termésével? És ha átlóg az ága vagy a ház előtt van?

Az egyik leggyakoribb konfliktus a szomszédok között a gyümölcsök „lopása”, ebben vérre menő vitákat tudnak vívni a felek. Az egyik álláspont szerint természetesen azé a fa termése, aki azt elültette (vagy akinek a területén áll a fa), míg az ellenoldal képviselői arra hivatkoznak, hogy ha a termés az ő területükön vagy közterületen van, akkor nem beszélhetünk lopásról.

Lássuk, mit mond a kérdésről a jog! Alapesetben a fa és annak termése azé, akinek a területén nőtt, gyökeret vert. Vagyis ha a házunk előtt áll egy fa a kerítésen kívül, akkor hiába gondozzuk egész évben, legfeljebb szép szóval lehet hatni a többi emberre, hogy ne szedje le a termését. Persze ha ezt sikerül elérni, akkor sem élvezhetjük büntetlenül a gyümölcsöt, hiszen ha a saját házunk előtt álló fáról leszedjük a termést, jogilag akkor is lopást követünk el, hiszen a közterület, ahol a fa áll az önkormányzat tulajdona.

Ez volt az egyszerű eset. A bonyolultabb: kit illet a gyümölcs, ha a fa ága átlóg a kerítésen a szomszédhoz vagy kilóg az utcára? Ebben az esetben is ugyanaz az alapelv érvényesül: a termés azé, akinek a telkén a fa gyökere nő, mivel a fa szerves részének tekinthető. Sőt, ha a gyümölcs leesik a szomszéd telkére, akkor is minket illet jogilag. Az persze más kérdés, hogy ilyen esetben hogy tudjuk „érvényesíteni a jogunkat” magyarul begyűjteni a terményt úgy, hogy ne kelljen ahhoz behatolnunk a szomszéd magánterületére.

Összefoglalva a bonyolult jogi tényállást látva továbbra is azt lehet mondani, hogy a legegyszerűbb megtartani a jószomszédi viszonyt és békésen rendezni a hasonló vitákat.

2. Tűzgyújtási tilalom

Korábban az erdészet és a katasztrófavédelem rendelhette el a területi vagy országos tűzgyújtási tilalmat, ha az időjárás indokolta, tavaly májusban azonban változott a rendszer, már a Nébih hatáskörébe tartozik a tűzgyújtási tilalom megállapítása. Ezzel rugalmasabb lett a tiltás, lényeg, hogy valóban csak az indokolt ideig maradjon érvényben a korlátozás.

A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében, ideértve az internetes térképen jelölt területeken található tűzrakó helyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is. A hatályos levegővédelmi szabályozás alapján a belterületi ingatlanokon tiltott a kerti és növényi hulladék égetése, amely alól a helyi önkormányzat rendeletben adhat felmentést, szabályozva az égetés idejét, feltételeit és körülményeit. Helyi önkormányzati rendelet hiányában az avar és kerti hulladék égetése nem megengedett.

3. Csendháborítás

Szintén komoly vitaforrás, sokakkal előfordult már, hogy a szomszéd vasárnap reggel hétkor tudott csak nekiállni flexelni, vagy éjjel kettőig tartott családi összejövetelt. A legfontosabb tévhit, hogy csendháborítás csak este tíz óra után van, a törvény elvileg mindig véd minket a túl nagy zajtól. Mindenkinek joga van ugyanis a saját ingatlanját rendeltetésszerűen használni, amit sért a túl nagy zaj is. Viszont először érdemes mindig a kommunikációval próbálkozni,l az ugyanis sokat megoldhat, akkor hívhatunk rendőrt, ha a csendháborítást többszöri, személyes felszólítással sem sikerült megakadályoznunk és a zaj mértéke akadályoz minket pl. az éjszakai pihenésben.

A fenti szabály elég tágan értelmezi a csendháborítás fogalmát, ezt általában helyi rendelettel egészítik ki az önkormányzatok. Megszabhatják például, hogy ünnepnapon nem lehet füvet nyírni, hogy este hány óráig lehet háztartási gépeket működtetni, vagy éppen azt, hogy felújítási munkálatokat csak hétköznap, munkaidőben lehet végezni.

A csendháborításnál azonban ugyanazt érdemes szem előtt tartani, mint a fa gyümölcsénél: a kommunikáció gyakran megoldja a problémát, elég csak jelezni a szomszédnak, hogy minket zavar a túl nagy zaj, és esetleg megkérni, hogy máskor végezze el a munkát.

4. Parlagfű

Az erősen allergén parlagfű irtása mindenkinek kötelessége a saját ingatlanján, ezt évről évre ellenőrzik is, és súlyos bírsággal szankcionálják ennek elmaradását. A hatályos jogszabály alapján a földhasználó köteles a tárgyév június 30-áig az ingatlanján a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezen állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

Amennyiben a földhasználó nem mentesíti önként a területet, kényszerkaszálás végrehajtására kerül sor. A kényszerkaszálás és minden ezzel járó hatósági feladat költsége a mulasztót terheli. Emellett a növényvédelmi bírság mértéke 15 ezer forinttól akár 5 millió forintig is terjedhet.

5. Szemétlerakás

A szabálysértésről szóló 2012. évi II. törvény rendelkezik a csendháborítás mellett például az illegális hulladéklerakásról is. A törvény rendelkezése szerint természeti környezetben tilos szemetelni, szennyezni, aki ezt mégis megteszi, az 150 ezer forintig terjedő szabálysértési bírsággal sújtható.

Ugyanennek a törvénynek a 196. § (2) bekezdése értelmében, aki települési hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, vagy nem a kijelölt lerakóhelyen rak le vagy helyez el, köztisztasági szabálysértést követ el, amelynek elkövetője ugyancsak 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Az illegális hulladéklerakás bűncselekményi kategóriát is kimeríthet, amely esetben a cselekmény akár szabadságvesztéssel is büntethető. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 248. § (1) bekezdés a) pontja értelmében, aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt veszélyes hulladékra követik el.