Mi számít leginkább, a közelség, a szakirány, a tanulmányi átlag vagy a közösség?

Sok szempont alapján lehet iskolát választani, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az elsődleges a gyerek saját képességeinek figyelembe vétele. Az, hogy milyen tudással rendelkezik, nagyon sok esetben eldönti, milyen iskolatípust választhat – mondta Málnási Gábor, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat pályaválasztási tanácsadója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

A diákok nagyon sok segítséget kaphatnak, amivel közelebb kerülhetnek önmaguk megismeréséhez. Vannak olyan intézmények, amelyek kimondottan segítik is ezt. Egy jó általános iskolában négy év munkája alapján az osztályfőnök is tud olyan információkkal szolgálni, amivel jelentősen befolyásolhatja, milyen irányba menjen a gyerek tovább – tette hozzá.

Túl gyorsan változik a világ

14-15 éves korban már kialakul a gyermekekben, hogy mik akarnak lenni, mivel szeretnének jobban foglalkozni később, ezért programspecifikusan ajánlják számukra a nyílt órákat – mondta Magócs Éva, a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium igazgatónője.

Manapság azonban már a középiskolák sem tudják pontosan, mi vár majd a diákokra felnőtt korban, hisz annyira gyorsan változik a világ. A legfontosabb ugyanakkor az önálló tanulás képességének kialakítása. Ehhez hozzájárul az informatikatudás fejlesztése, az idegennyelvtudás, az értő olvasás, a szövegalkotás és a vállalkozói ismeret. Számos olyat kell elsajátítania a diákoknak, ami képessé teszi őket a saját életük menedzselésére – magyarázta.

Elmondta azt is, hogy a humán szakok még mindig divatosabbak, mint a reálok, de utóbbi tekintetében van egyfajta erősödés. Népszerű a biológia és a kémia, illetve a matematika és a fizika szakpár is – sorolta.

Déri Tibor, a pécsi Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója úgy vélte, akkor érdemes egy fiatalnak szakközépiskolát, szakgimnáziumot választania, ha van már kialakult elképzelése arról, milyen irányban szeretne munkát vállalni, mi az, ami a legjobban megfelel a képességeinek.

A szakgimnázium tud olyat nyújtani, amit egy gimnázium nem. A szakgimnáziumban ugyanis az érettségivel együtt a diák alap-szakképesítést is szerez. Annak és az érettséginek a birtokában pedig egy év alatt szerezhet magának szakképesítést, míg egy gimnáziumban érettségizett fiatal csak két év alatt. Ebben az időszakban ráadásul nagyon magas óraszámban lehet idegen nyelvet tanulni, 2020 után pedig a nyelvvizsga már kötelező lesz a felsőoktatási felvételihez – magyarázta.

Rugalmassá kell válni

Dr. Somhegyi Annamária szerint a mai világban a középfokú iskoláknak olyan feladata is van, hogy olyan alapképességekkel, készségekkel ruházzák fel a gyerekeket, amivel később a munka világában könnyebben tudnak váltani.

A munkaerőpiacon elsősorban nem a szaktudást kérik számon, hanem a csapatban való együtt dolgozást, a rugalmasságot és a kommunikációs képességet. Ezeken a területeken kell megfelelő képzést kapniuk a fiataloknak a későbbi rugalmassághoz. A szülőknek pedig ebben a helyzetben a szükséges háttérfeltételek biztosítása a legfontosabb feladata – húzta alá.