A rendszeres szellőztetés sem jó megoldás, mert elszökik a fűtési energia nagy része - derült ki egy egyetemi kutatásból.

A vizsgálatban egy társasház energiahatékonyságát és komfortját vizsgálták szellőzés nélkül és különböző szellőzései megoldások mellett. Az eredmény sokat mondó: szellőzés nélkül a páratartalom kiugróan magas, néhol elérheti a 90 százalékos relatív páratartalmat.

A mindennapi tevékenységek, mint a mosás, főzés és fürdés rengeteg párát termelnek, ami szellőzés nélkül a hideg felületeken, ablakon, falon lecsapódik és könnyen penész kialakulásához vezethet. Arról nem beszélve, hogy szellőzés nélkül a lakás levegője rossz, egészségtelen.

Szellőzés kontra szellőztetés

Ha ablaknyitással szellőztetünk, akkor a páratartalom némileg kedvezőbb lehet, azonban lényegében kiengedjük a megtermelt energiát az új ablakon. A vizsgálat eredményei szerint, ha ablaknyitással szellőztetnénk a lakás fűtésigénye akár 40 százalékkal megnő.

„A probléma oka, hogy az új, jól szigetelő nyílászárók beépítésével megszűnik a természetes szellőzés, szinte hermetikusan lezárjuk a lakást. Sokan nem tudják, hogy a nyílászárócserével egy időben meg kell oldani a lakás szellőzését, biztosítani kell a folyamatos igények szerint szabályozott légcserét” - figyelmeztet Király Tamás az Aereco cégvezetője, épületszellőzési szakértő.

A hideg idő beálltával az ablakon megjelenő páracseppek jelzik először a problémát, ami gyakran érezhetően rossz, nehéz, nedves levegővel párosul. Viszont a lakástulajdonosok a penész megjelenésekor döbbennek rá először a problémára, azonban rendszerint akkor sem tudják a baj forrását. A penész kiirtásával, párátlanító készülékekkel kísérleteznek több, kevesebb sikerrel néha évekig, de a problémát kiváltó ok nem szűnik meg.

Szellőztetni kell!

„Sokszor az ablak beépítést végző szakember sem tudja, hogy létezik megoldás, holott a probléma egy szellőztető rendszer kiépítésével megelőzhető vagy orvosolható. A szellőző rendszereknek több alternatívája létezik az egyszerűtől, a legjobb hatásfokkal működő szabályozott és hővisszanyerős rendszerekig. Ezek lényege, hogy a friss levegő szabályozott bevezetéséről és a szennyezett, levegő elvezetéséről is kell gondoskodni, ezáltal folyamatosan kell cserélni a lakás levegőjét. – mondta Király Tamás.

A legegyszerűbb szabályozott megoldás, az ablakba építhető légelvezetőkből és ehhez kapcsolódó ventilátorból áll. A szellőzés megteremtéséhez már elegendő szobánként egy, nagyobb szoba esetén kettő légbevezető, valamint e mellé egy-egy pára vagy mozgásérzékelős légelvezető elem a vizes helységekbe konyhába, fürdőszobába.

Az ideális megoldás a szabályozott szellőztető rendszerek, melyek előnye, hogy energiatakarékos, páraszabályozott és automatikus működésű. A legjobb hatásfoka a hővisszanyerős rendszereknek van, azonban ezek nagyobb beruházást valamint átalakítást igényelnek.

Mit mondanak a számok?

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vizsgálatában egy társasház energiaigényét vizsgálta meg több szellőzési megoldás mellett.

Ablaknyitással szellőztetve vagy nem szabályozott állandó légcsere mellett négyzetméterenként a fűtés energiaigénye, már 270 kWh/m2/év. Ez egy 60 négyzetméteres lakás esetén 259.200,- forint fűtési energiaköltséget jelent éves szinten (gázfűtés mellett, 34 MJ/m3 fűtőértékkel számítva).

A szabályozott szellőző rendszer alkalmazása mellett a fűtés energiaigénye 190 kWh/m2 évente. Ez ugyan annál a 60 négyzetmétere lakásnál 182.400,- forint fűtési energia költséget jelent évente – penész nélkül, állandó friss levegő mellett. Király Tamás a Profit7-hu-nak elmondta: egy ilyen, egyszerűbb rendszer kiépítése 200-300 ezer forint között alakul, így az energiamegtakarításnak köszönhetően nagyjából 3-4 év alatt megtérülhet a beruházás.