E címmel rendezett felolvasóestet és könyvbemutatót ma (január 7-én) a Kreatív Írás Kör a Hattyúházban. Az irodalmi esten mutatták be a Kiskunfélegyházán és Kecskeméten tanuló középiskolások munkáikat, melyet egy füzetben foglaltak össze. A verseket és kisprózákat maguk az alkotók olvasták fel.

A rendezvényt Kállainé Vereb Mária, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazgatónője nyitotta meg. Elmondta, a Kreatív Írás Kör alkotóműhelye egy TÁMOP-pályázat (Társadalmi Megújulás Operatív Program) eredményeként jöhetett létre 2013 őszén a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. A tíz foglalkozásból és otthoni feladatokból álló műhelymunka eredménye a Pillanatok című füzet. A fiatal alkotók mentorai Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt voltak.

“Pillanatok – olvashatjuk a füzet egyik versében. – Száz pillanat száz emlékkép.”
Írója pillanatokat gyűjt, és gondosan őrzi mindet. Sok-sok év múlva majd előveszi az emlékképalbumot, és nevetve mondja kedvesének: „Nézd: itt szerettem beléd. Ez az a pillanat.” Ugye különös? Nem várnánk ezt egy tizenhét évestől. Azt gondolhatnánk, éretlen még a nagy pillanatra. Pedig az ember kicsi gyermek korától pillanatokat gyűjt. Emlékképeket, amelyek később válnak naggyá a szemünkben. S hogy egy tizenhét- tizennyolc vagy akár egy tizenöt éves kamasz-ifjú ezt már így meg tudja fogalmazni, az nem valamiféle koraérésnek köszönhető. Hanem annak, hogy kamaszaink olyan mélyen érző és eszmélkedő lények, akik már a felnőtté válás lépcsőit járják, akár észrevesszük, akár nem.
A tíz foglalkozásból és otthoni feladatokból álló műhelymunka minket, tapasztalt pedagógusokat és alkotókat is meglepett: a „gyerekekből” nem várt gazdagsággal bukkant elő az élet, megannyi fontos pillanat. Az emlékek, élmények vagy képzelet szülte helyzetek arról az érési folyamatról tanúskodnak, amely során a gyermekből felnőtt lesz, élete, sorsa, kapcsolatai iránti felelős lény.
Ennek eszköze lett és lehet számu(n)kra is az irodalom, az alkotó írás élő folyamata. Amikor nem irodalmi bálványokat képzünk – magunkból és egymásból -, hanem írástükörbe nézünk, amikor felfedezünk egy-egy pillanatot. Nézd: itt ismertem rád. Itt ismertél rám. Ez az a pillanat. Ilyen pillanatokból gyűjtöttünk össze egy füzetre valót. Hogy az olvasó magára is ismerhessen, ha beléjük tekint – írja a kiadvány ajánlójában Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt.