A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) növényvédelmi kutatói egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén dolgoznak.

Az országszerte számos helyen tapasztalható poloskainvázió oka, hogy két - itthon nem őshonos - poloskafaj a hűvösebb éjszakák beköszöntével elkezdett melegebb helyeket keresve telelésre behúzódni az ingatlanokba. A két faj, a zöldes színezetű vándorpoloska és a barnás mintázatú márványospoloska csupán néhány éve jelent meg az országban, de egyedeik roppant mértékben elszaporodtak - olvasható az MTA közleményében.

Emberre lényegében veszélytelenek

Növényevő fajokról van szó, amelyek az emberre nem jelentenek veszélyt. Azonban ahogy a szintén idegenhonos, inváziós faj, a nyugati levéllábú poloska esetében már regisztrálták a hazai kutatók, táplálékkeresés során előfordulhat, hogy véletlenszerűen megszúrják az embert. "Nem lehet kizárni, hogy egy-egy növényevő faj szúrása kórokozót juttasson a nem tipikus gazdaszervezetbe, ám erre nagyon kicsi az esély" - árulta el Kontschán Jenő tudományos főmunkatárs, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója.

Nagyobb probléma, hogy a két poloskafaj elterjedése jelentős károkozással jár. Mind a vándorpoloska, mind a márványospoloska sok tápnövényű kártevő, amely valósággal ellepi a mezőgazdasági területeket, a házak körüli kiskerteket, de még a balkonon tartott növényeket is. A közvetlen kár is igen komoly, mert poloskajárás után fogyaszthatatlanná válnak a zöldségek, gyümölcsök, de a szakember szerint egyáltalán nem lebecsülendő a közvetett károkozás sem, hiszen a nagy egyedszámban megjelenő rovarok mindenkit zavarnak, aki csak találkozik velük.

Hogyan tudunk védekezni?

Kontschán Jenő szerint jelenleg csupán kémiai eszközöket, vagyis rovarirtószereket tudunk alkalmazni a poloskákkal szemben. Hozzátette, mindenképpen fontos mielőbb elpusztítani a lakásba bejutó poloskákat, mert a védett helyeken áttelelő egyedek lesznek a következő évi populációk alapítói. Előszeretettel húzódnak fáskamrákba, sufnikba, pincékbe, ahol a nagyjából 1 centiméteres résekben, repedésekben sokszor több tucat egyed is elrejtőzhet.

Problémát jelent, hogy a két poloskafajnak jelenleg nem ismert természetes ellensége Magyarországon. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói jelenleg a vándorpoloska és a márványospoloska külső és belső parazitáit próbálják feltárni, remélve, hogy ezek az élősködők segíthetnek a populációk egyedszámának csökkentésében. Emellett arra vonatkozóan is zajlanak kutatások, hogy vajon a rovarok milyen növényeket kedvelnek jobban. Ez azért lényeges, mert van esély rá, hogy értékesebb növényeink közé olyan, számunkra kevésbé értékes növényeket ültessünk, amelyekre át lehet csábítani a poloskákat.

A kutatók egy környezetbarát gyérítési módszer kidolgozásával is foglalkoznak. Pontosan azt a jelenséget igyekeznek kihasználni, amellyel az utóbbi hetekben rengetegen szembesültek: ezek a fajok együtt, nagy számban vonulnak el telelni. A szakemberek a jellegzetes telelőhelyek modellezésével próbálják megteremteni az alapot egy könnyen és egyszerűen megsemmisíthető poloskacsapda kifejlesztéséhez. "A csapdákkal sajnos nem fogjuk tudni teljesen kiirtani ezeket a kártevő rovarokat, de az egyedszámukat remélhetőleg jelentősen visszaszoríthatjuk majd" - hangsúlyozta Kontschán Jenő, aki szerint az eszköz prototípusát legkésőbb 2020 végén tervezik bemutatni.