Az őshüllő akkoriban élhetett, amikor a Föld éppen felgyógyulóban volt egy tömeges kihalás után, amelyben az állatok többsége elpusztult. A felfedezés hozzájárulhat annak kutatásához, hogyan fejlődött ki és terjedt el a túlélő állatoknak egy csoportja.

A BBC News beszámolója szerint 252 millió évvel ezelőtt a szárazföldi és tengeri állatfajok mintegy 90 százaléka kipusztult. A Földön akkortájt egyetlen szuperkontinens, a Pangea emelkedett ki a tengerekből.

Egy spanyol kutatócsoport a Barcelonai Autonóm Egyetem tudósa, Eudald Mujal vezetésével a Pireneusokban talált 247-248 millió éves lábnyomokat vizsgálta meg. Elemzésük szerint a legtöbb lábnyom a krokodilok és dinoszauruszok elődjeitől, az Archosauromorphák állatcsoporttól származhatott.

A legtöbb lábnyom kicsi, hosszúsága félméternyi, bár akadtak háromméteresnél nagyobbak is. A lábnyomok alapján azonosítottak a tudósok egy új ragadozófajt, a Prorotodactylus mesaxonichnust. Az őshüllő az Euparkeriák közé tartozhatott, amelyek rokonai egyidejűleg a mai Lengyelország, Oroszország, Kína és Dél-Afrika területén éltek.

A kutatásban résztvevő Josep Fortuny paleontológus szerint a lábnyomok alapján ezek az állatok félméteresek lehettek, négy lábukon jártak és közben gyakran farkukkal is nyomot hagytak.

A kutatók úgy vélik, hogy az Archosauromorphák az ősi Pireneusok folyóágyait uralták. Kutatásuk kulcsot adhat annak megértéséhez, hogyan talált magára a kihalás után az ökoszisztéma. A tudósok a nyomok után az őshüllők fosszilis csontjait is szeretnék megtalálni a PLOS ONE folyóiratban megjelent tanulmány szerint.