A felmérések szerint, míg a múlt században a lányok 15-16 évesen érték el a pubertáskort, ma már ez a folyamat 10 éves kor körül elkezdődik.
A test fejlődésének e változására sok magyarázat van. Egyrészt a járványszerűen terjedő elhízást okolják a kutatók, hiszen a testzsír mennyiségének növekedése hatással van arra, mikor kezd menstruálni egy lány. Ugyanakkor ez nem nyújt teljes magyarázatot, mint ahogy az a feltételezés sem, hogy a szennyezett levegőben és vízben lévő, a hormonokra hatással lévő anyagok (például a ftalátok) indítanák be a pubertást.

Az viszont biztos, hogy ez a korai nővé érés sok egészségügyi kockázatot hordoz magában.

Egy kutatás szerint - amely több mint nyolcezer hongkongi gyermek részvételével zajlott még az 1990-es évek végén - azt mutatta, hogy a korán mellet növesztő lányok közül rendkívül sokan szenvednek depressziótól 12-15 éves kor között. A fiúknál a kutatók abszolút nem találtak depresszióra utaló jeleket.

Nem nagyon meglepő, de akiknél a mellek növekedése korábban következik be, annál a mellrák kialakulásának esélye is emelkedik. Egy amerikai kutatás alapján egészen pontosan 30 százalékkal nagyobb az esély a daganatos megbetegedésre. Ennek egyik oka lehet, hogy a fejlődésben lévő mellszövetek sokkal kevésbé ellenállóak a betegséggel szemben, mint a felnőtt nők kifejlett kebleinek szövetei.

A kutatók azt is megállapították, hogy a korábban bekövetkező pubertás például a szívbetegségek kockázatát is megnöveli, akárcsak annak az esélyét, hogy a fiatal drogfogyasztóvá válik. A tizenéves kor amúgy sem egyszerű időszak az ember életében, és most, hogy jelentős különbség van a korai érők és a későn érők között, a fiatalok még több stressz-faktornak vannak kitéve.
Mindenesetre a korai pubertás jelensége további vizsgálatokat kíván, amelyek segítségével akciótervet lehet kidolgozni a korán érő fiatalok idejében történő oktatására.