A megjelenteket Kállainé Vereb Mária, az egyesület ügyvezető elnöke köszöntötte a Solti Károly egykori szülőházánál. A Petőfi utcai ház falán található emléktáblát 2005-ben helyezett el városunk Szikora István a Petőfi Bajtársi Egyesület elnöke és Héjas István, a Móra Ferenc Művelődési Egyesület örökös elnökhelyettesének kezdeményezésére.

Az ünnepélyes megemlékezésen a nagynevű nótaénekes életútját Kapus Béláné egyesületi elnök idézte fel.

"A Kiskunfélegyháza népdalok, népies műdalok a magyar nóta előadásának országos reprezentánsa Solti Károly 1910. április 27-én látta meg a napvilágot Kiskunfélegyházán, Saiber Károly néven. Édesapja ismert asztalos mester, a Petőfi daloskör meghatározó énekese, a város köztiszteletben álló személye volt. Fiát is asztalosnak szánta, aki ugyan kitanulta tőle az asztalos mesterséget, s évekig dolgozott is a szakmában, de ennél ő sokkal többre vágyott. Az éneklés jobban vonzotta a gyalupadnál. Csiszolta, tökéletesítette hangját, állandóan énekelt, fütyörészett.

A város akkori legismertebb ügyvédje dr. Selyem Gábor figyelt fel a fiú kivételes hangjára. Levelet írt a rádióba, hogy hallgassák meg. A próbaéneklés ugyan nem váltotta be a reményeket, de ez az első kudarc nem keserítette el. Képezte magát, énekelt, zongorázott, dobolt az iskola zenekarában. Kiragyogott hangja szépsége a templomi énekkarból is. 1937-ben rajongva szeretett édesanyja halála után nem volt maradása a városban. Salgótarjánba ment, ahol egyik nővére élt. Itt asztalosként dolgozott, közben tagja lett az acélgyárban működő színjátszó csoportnak, dalárdának, tánczenekarnak. Dobolt és énekelt.

A kiugrásra újabb alkalom kínálkozott 1940-ben a Magyar Zeneszó nótaénekes-kutató versenyen. A Zeneakadémia nagytermében első helyezést ért el. Akkor még ugyan szerződést nem kapott, de egy évvel később szerződést is ajánlottak neki és Budapestre került. Ezzel elindult zenei pályája.

Dr. Laczkovics János orgonaművész, a Magyar Rádió zenei osztályának vezetője is felfigyelt a fiatal tehetségre, kivételes hangjára és alig 2 hónap múlva már túl is volt az első rádiófelvételen, melyet innentől rendszeressé váltak. Nóta, operett, műdal, népdal, opera áriák tanúsítják igaz, tiszta művészetét, tehetségét. Közben a Nemzeti Zenedében Noseda Károlynál a Zeneakadémián dr. Molnár Imre professzornál tanult. Az ő javaslatára változtatta nevét Saiber-ről Soltira. Mint ahogy a professzor mondta: „Magyar nótához magyar név kell!”

Több nótaénekes versenyt nyert meg, a rádióban haláláig 40 órányi felvételt gyűlt össze. Állandó szerződései voltak kávéházakkal. 1946-ban változás következett be. Kis híján kettétört nóta énekesi pályája, mert a hatalom felkérése ellenére sem volt mozgalmi dalokat énekelni. Mint mondta: „Magyar nótaénekes vagyok. Ezt énekeltem eddig és ezt fogom énekelni ezután is.” E cselekedete miatt hosszú ideig csak vendéglátó egységekben léphetett fel.

A tiltás lejárta után bejárta az ország minden táját, majd Európa országait. Beindult nemzetközi karrierje. Legnagyobb sikereit a tengerentúli magyarok között aratta. Ő lett a magyar dal, a magyar nóta utazó nagykövete, mintegy kapocs az itthoni és a világon szétszóródott magyarság között. Vitte az óhaza üdvözletét és szeretetét. Megbecsülést szerzett mindenütt hazánknak. Mindemellett ezer szállal kötődött szülővárosához. Gyakran látogatott haza. Szívesen adott dalesteket a város nótaszerető közönségének. Rendszeres szereplője volt az Aranypáva Étteremnek, a hajdani Rózsakertnek, a Csillag Vendéglőnek, a Tiszti Klubnak. Sok rajongója, személyes barátja volt a városban.

Elsősorban mint nótaénekes ért el sikereket, de szívesen énekelt egyéb műfajban is. Élete szinte utolsó napjáig fellépett. Még halála előtt 1990-ben is tengerentúli turnén vett részt. Amerikából immár tizenkettedik alkalommal, óriási sikerrel, de már betegen jött haza. A turnét még sikeresen befejezte, de néhány hónap múlva érkezett a szomorú hír haláláról.

Pontosan 80. születésnapján 1990. április 27-én halt meg szerető társa Pintér Györgyi őrző-óvó szeretetétől övezve. A Farkasréti temető művész parcellájában nyugszik. Csak a teste. A rádióban, TV-ben őrzött felvételek, CD-k, a nótakedvelő emberek emlékezete őrzik sajátosan egyedi, szárnyaló bariton hangját, érzelem gazdag, kifejező éneklését. Solti Károly képzettsége, kulturált előadásmódja, zenei intelligenciája példaértékű. Művészi pályafutása során több mint kétezer nótát énekelt és saját szerzeményeivel is gazdagította a nóta irodalmat."

Kapus Béláné beszédét követően a megjelentek elhelyezték tiszteletük koszorúit az emléktáblánál.

Az ünnepséget Kiss Ákos Jenő dalénekes két Solti Károly nóta előadásával tette teljessé.

(Képek: Fábián Adrienn)